Pécsről egyszerre negyven nővér ment külföldre

Elveszik, csökkentik a pótlékokat

A munka törvénykönyvének tervezett módosítása jelentősen csökkentheti az egészségügyi dolgozók fizetését, de az ágazat érdekvédői egyelőre várakoznak. Az egészségügyi dolgozók között óriási fölháborodást okoz a tervezett változtatás, mert negyedére csökkentenék az éjszakai, és megszüntetnék a délutáni műszakpótlékot, valamint a szándékos és a gondatlan szakmai károkozásért a jövőben az egészségügyi dolgozókat terhelné a felelősség. Ha ez a szabály életbe lépne, műhibaper esetén a kórház vagy annak biztosítója átháríthatja a dolgozókra a több tízmilliós kártérítéseket.

 Ha átalakítják a pótlékok rendszerét, az eddigieknél is több egészségügyi dolgozó hagyhatja el a pályát. A kórházak többségének már most is nehézséget okoz, hogy a nap 24 órájában biztosítsák az ellátandó betegek mellé a megfelelő számú orvost, ápolónőt. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a pécsi egyetemi klinikákról a közelmúltban egyszerre negyven nővér távozott, egy fejvadászcég németországi munkahelyekre viszi őket. Az első három hónapban nyelvet tanulnak, de már ezalatt is 1700-1800 eurós fizetést és ingyenszállást kapnak. A próbaidő lejárta után nettó 2000 eurós bérre számíthatnak. Információink szerint az első csoportot ősszel egy hasonló nagyságú másik csapat is követi. Ez „padlóra küldheti” a pécsi klinikákat, mert néhány hónap alatt úgy vesztik el az ágy mellett dolgozó ápolónők tíz százalékát, hogy nincs utánpótlás.

Az ágazat érdekvédői egyelőre várakoznak. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a pótlékok elvesztése 30-40 százalékkal csökkenti az ápolók és szakdolgozók jövedelmét. Szerinte ezek a javaslatok azért is érthetetlenek, mert miközben az egészségügyért felelős államtitkár bérkiegészítéshez próbálja juttatni az ágazat dolgozóit, egy másik kormányzati intézkedés havonta több tízezer forintot vesz el ugyanezen emberektől. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközzel próbálják megvédeni a kamara tagjait, Balogh Zoltán csak annyit mondott, augusztus végén testületi ülésen tárgyalnak a lehetőségekről.

A szakdolgozói kamarához hasonlóan a nyár végi testületi egyeztetésre hivatkozott Éger István is, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Ennél határozottabb volt Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke. Azt mondta, a szakorvosok azonnal fölhagynak a túlmunka önkéntes vállalásával, ha a Magyar Rezidensszövetség beváltja ígéretét, és januártól valóban 3000–3500 rezidens felmond, és külföldre megy dolgozni. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szintén azt mondta, a hónap végén értékelik a kialakult helyzetet. Addigra az is kiderül, hányan pályáztak az államtitkárság által meghirdetett 100 ezer forintos rezidensösztöndíjra.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak azt mondta: közérdekű bejelentéssel Polt Péter legfőbb ügyészhez fordul. Eddig ugyanis hiába kérték többször is a szaktárca vezetőit, hogy hívják össze az ágazati érdekegyeztető tanácsot, még csak választ sem kaptak. Ezzel a minisztérium vezetői többszörös jogsértést követtek el, valamint súlyos hátrányt okoztak a munkavállalóknak. A további érdekvédő akcióról ez a szervezet is csak szeptemberi testületi ülésén dönt.

A hét végén az egészségügyi kormányzat közleményben jelezte, hogy ők sem tudtak arról, hogy a nemzetgazdasági tárca olyan tartalmú módosítást készített, amely komoly – akár 30–35 százalékos – jövedelemkiesést okoz az egészségügyi dolgozók jelentős részénél.

Szerző: Danó Anna

Forrás: NOL