A Magyar Diabetes Társaság egyetért azzal rendelkezéssel, amely szerint a jövőben azoknak a cukorbetegeknek az analóg inzulinos kezelését támogatják, akiknek az állapotán az valóban javít, s ennek érdekében a beteg is megfelelően együttműködik – mondta a társaság elnöke hétfőn az MTI-nek.

Winkler Gábor kifejtette: az analóg inzulinos kezelést olyan betegeken alkalmazzák, akiknél a kívánt vércukorszint, illetve anyagcsereértékek más kezeléssel nem biztosíthatók. Az analóg inzulinok jóval többe kerülnek az úgynevezett humáninzulinnál. Ezért azoknál, akiknél egy jól felépített kezeléssel, helyes életmóddal, beleértve az étkezést és a fizikai aktivitást is, nem lehet elérni egy elfogadható anyagcsere-állapotot, indokolatlan a drága kezelés.

A társaság elnöke azt is elmondta, hogy egy cukorbeteg helyesen felépített kezelése tartalmazza azt, naponta az mennyi szénhidrátot fogyasszon és milyen elosztásban. Vannak viszont, akik ezt nem követik, mert nem képesek a rendszeres életvitelre, és akkor esznek, illetve adják be maguknak az inzulint, amikor ahhoz “kedvük van”.

Vannak ugyanakkor “betegfüggetlen” szempontok is, például egy fertőző betegség, amelytől az anyagcsere átmenetileg rosszabbá válhat. A jogalkotó ezt az eshetőséget is figyelembe vette, mert a kezelés támogatásának feltételei között féléves időintervallumra vonatkozóan két vizsgálati értéket határozott meg – tette hozzá.

Ezen felül az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a cukorbetegeknél “elvárás a rendszeres vércukor-önellenőzés”. Így ha valaki azt veszi észre, hogy vércukorértékei konzekvensen eltérnek a kezelési céltól, fel kell keresnie kezelőorvosát, hogy tisztázzák, mi lehet ennek az oka.

Winkler Gábor a sajtóban megjelentek kapcsán azt nem tudta megmondani, hogy hány cukorbeteg van jelenleg ilyen analóg inzulinos kezelésen, azt viszont határozottan cáfolta, hogy a rendelet értelmében a jövőben azt mérik majd, mennyit esznek a cukorbetegek. Azt ugyanis nem lehet mérni, csak az anyagcsereértékeket – tette hozzá.

A diabetes társaság elnöke szerint alapvetően egy jól átgondolt rendelkezés született, amelyet civil és szakmai szervezetekkel történt egyeztetés előzött meg.

A Magyar Közlöny szombati számában jelent meg az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében a jövőben a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedő betegeknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra járniuk, gyógyszereik támogatását a terápia eredményessége alapján határozzák majd meg – emlékeztet a hírügynökség. Az egészségügyi államtitkárság az MTI érdeklődésére azt közölte: a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló korábbi rendelet módosítása a cukorbetegek és a prosztatarákban szenvedő betegek kiemelt és emelt, indikációhoz kötött, támogatott gyógyszereit érinti.

A pontosítások biztosítják, hogy az inzulinkezelésre szoruló betegek “a terápiás fokozatosság elve” alapján jussanak hozzá az úgynevezett analóg inzulinkezeléshez. Azt ugyanis egy évet követően július 1-jétől csak akkor lehet kiemelt támogatással rendelni, ha az orvos terápiás javaslatának betartása mellett a betegek elérik “a szakmai szabályok és a nemzetközi irányelvek alapján megkívánt szénhidrátanyagcsere-célértékeket”. Ez alól kivételt jelenthetnek a 18 éven aluliak, illetve azok a súlyosabb állapotú betegek, akiknél gyakori a vércukorszint csökkenése miatti rosszullét – tették hozzá.

Ezen felül a módosítás biztosítja annak feltételét is, hogy “a betegek szorosabb szakmai kontroll alatt legyenek”, az eddigi egyéves időtartamról fél évre változik a szakorvosi javaslat érvényessége – írta az államtitkárság.

MTI

Ügynökök és hívatlan kárrendezők járják a kórtermeket, életünk üzletét, milliós kártérítést ígérnek – írja a privatbankar.hu.

Biztosítási “alkuszok” illetve ügynökök a szülészeti osztályokon “vadásznak” előszeretettel, baba-biztosításokat kínálva az anyukáknak. De vannak olyan ügyvédek, akik balesetek sérültjeit vagy műtét után lábadozókat céloznak meg, felajánlva szolgáltatásaikat, ha a leendő ügyfél kártérítési- vagy műhibapert indítana… Rengeteg közvetítő próbálkozik azzal, hogy kórtermekbe betévedve keressen pénzt, de ezzel több jogi probléma is van – olvasható a portálon.

Egy forrásunk – írják –, aki néhány kórház belső életét jól ismeri, elmondta, hogy előfordul, hogy az ilyen cégek munkatársai megkeresik a kórházak dolgozóit – például ápolókat, nővéreket – és “fejpénzt” ajánlanak nekik, ha jelentik, hogy baleseti sebesült érkezett, kiadva néhány adatot az illetőről.

Többen is beszámoltak hasonló esetről, volt olyan is, hogy az egyik kórház alkalmazottja másodállásban állt ügynöknek és titokban életbiztosítási szerződéseket ajánlott a betegeknek. Az sem ritka, hogy egyesek eltartási szerződéssel házalnak a kórtermekben. Se szeri, se száma az ügyeskedőknek.

Az általunk ismert néhány ügy azért is problémás – írja a privatbankar.hu -, mert a megcélzott betegek közül többen nem voltak olyan állapotban, hogy egy bonyolult nyelvezetű szerződést végigolvassanak, értelmezzenek, majd felelős döntést hozva aláírják azt. Gyógyszerek, altatók és fájdalomcsillapítók hatása alatt nyilvánvalóan ezek az emberek sokkal kiszolgáltatottabbak.

A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései fokozott védelemben részesítik azokat a fogyasztókat, akik szellemi vagy fizikai állapotuk miatt kiszolgáltatottak a kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatóval szemben – a jogi helyzet tehát világos, aki osztályon fekvő, kezelés alatt álló személyt vesz rá szerződéskötésre, az törvényt sért. A törvény ráadásul nemcsak a fizikai, de a “pszichés kényszerítés” esetét is tiltja. Nem ritka, hogy a rámenős üzletkötők azonnal választ várnak a betegektől az általuk kínált “üzleti ajánlatra”.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő, az ilyen szerencsevadászok ellen egyetlen módon lehet fellépni: ha figyelünk egymásra. A lap által szintén megkeresett szaktárca a házirendek szigorítását ajánlja, sőt még ötleteket is ad ehhez a lap olvasóinak.

(forrás: Privátbankár )

Már ebben az évben többet fizethetnek gyógyszereikért a diétát nem tartók és az életmódtanácsokat bagatelizálók.

A Magyar Közlöny szombati számában közzétett jogszabály negyedéves orvosi kontrollra kötelezi az érintetteket. Akinek pedig a laborvizsgálatokkal nem igazolható, hogy mindent megtett jobbulása érdekében, az addigi 100 százalékkal támogatott orvosságai árához júliustól csak 50 vagy 70 százalékos támogatást kaphat. Ez alól kivételt jelenthetnek a 18 éven aluliak, illetve azok a súlyosabb állapotú betegek, akiknél gyakori a vércukorszint csökkenése miatti rosszullét.

A cukorbetegek a jövőben a negyedéves felülvizsgálatkor életmódbeli tanácsadást kapnak, valamint egy egyszerű vérteszttel ellenőrzi majd az orvos azt is, hogy miként sikerült betartani a diétát. A vér egyik alkotó eleme (a haemoglobin A1c) hosszabb távon is emlékszik a szervezet cukorterhelésére. A teszt azt is megmondja, ha valaki napokkal a vizsgálat előtt vétkezett a cukrászdában.

A terápia megkezdése után a cukorbetegek mindössze 22 százaléka szedi rendszeresen a gyógyszereit – derül ki Molnár Márk Péter, a Corvinus egyetem oktatójának kutatásából, amelyet egy tavaly októberi konferencián ismertetett a szakember. Az egészségbiztosító pedig egyetlen évben 30 milliárd forintot fizet ki az érintett betegcsoport gyógyszereire.

Ha a beteg nem működik együtt az orvossal, nem is várható el, hogy hatékonyan gyógyuljon. Így van, akkor arra közpénzt sem érdemes pazarolni – érveltek korábban a jogalkotók lapunknak az új szabály mellett.

Szerző: Danó Anna

NOL

Az orvosok jelenleg formálódó bérrendezéséről a tisztesség kedvéért annyit mindenképp meg kell állapítani, hogy 2002-ben 50 százalékos közalkalmazotti béremelés volt, a mostani tervezett béremelés az orvostársadalom egészének is csak 5-6 százalékot jelent. A béremeléshez szükséges források megléte vagy nem megléte jelenleg nem számít. Ha a politika döntéshozók akarják, ekkora összeget biztosan ki tudnak fizetni, ha pedig nem, akkor egyszerűen nem fizetik majd ki. Majd azt mondják: megváltoztak a körülmények.

Egyébként az egészségügynek számos problémája van. Az, hogy költségvetési forrásból egy minimális nagyságrendben bért emelnek, érdemben nem változtat a helyzeten. Ez mindössze egy hangulat-javító intézkedés.

Mindnenesetre jelenleg az egészségügyi ellátás területén különleges helyzet állt elő, és ilyen az elmúlt 40 évben nem volt, az hogy az alapvető döntéseket nem az egészségügyi ágazat hozza meg. Nincs miniszter, aki (ilyen sem volt még!) ott ülne a kormányban. A legalapvetőbb döntések (amelyek évtizedekre meghatározzák az ágazat sorsát) az egészségpolitikai vezetés nélkül születnek meg. Ilyen például a társadalombiztosítási rendszer eltörlése, hiszen kikerült az alkotmányból a tb intézménye. Volt – nincs. A 120 éves magyar társadalombiztosítási rendszer, úgy ahogy van, megszűnt. Ilyet soha nem tervezett az egészségügyi kormányzat, ezt a kormány a maga logikája szerint eldöntötte, és meg sem kérdezte az egészségügyet. A másik példa az államosítás, amely mellett ezzel egyidejűleg egyre nagyobb teret nyer a magánegészségügyi ellátás.

Ma még, 2012 márciusában, azt lehet mondani, hogy ha valaki a közellátásba megy, jó esélye van, hogy tisztességesen ellátják akkor is, ha nem ad hálapénzt. Ez azonban a két-három (max: 5-6) év alatt meg fog szűnni, a betegek többségét nem fogják már rendesen ellátni, mert nem lesz megfelelő számú és felkészültségű orvos. Aki néhány év múlva tisztességes ellátást szeretne v. akar, annak a magánegészségügyben kell majd keresnie orvosát.

Eredeti írás: Mihályi Péter közgazdász (Forrás: Háziorvosi Híradó)

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt 40–50 év során kialakult pénzügyi-gazdasági struktúra valójában egy piramisjátékhoz hasonlít, minimális reálgazdasági alapokkal. Csak addig működik, amíg alul vannak új befizetők (akik sokszor nem önszántukból befizetők), miközben a csúcson elhelyezkedők óriási pénzeket keresnek. Azonban mint minden piramisjáték, egyszer ez a struktúra is összeomlik, mert kiderül róla, hogy valójában nem más, mint egy felfújt szappanbuborék, egy virtuális valóság.

A világban mozgó pénzmennyiség mögött lévő valós reálgazdaság egyes becslések szerint az öt százalékot sem éri el! Ahhoz, hogy a hitelpiramis kialakulhasson, nem lett volna elég néhány pénzéhes bankár szélhámoskodása, kellett hozzá a közgazdasági szakma teljes megvásárlása, a politikai elitek alkalmatlansága és kollaborálása, valamint az egyszeri „fogyasztók” totális felelőtlensége is. Mostanra jutottunk el oda, hogy nincs tovább. A hitelek kamatos kamatai megfojtanak bennünket és mindenki mást (lásd Görögországot és nemsokára a többieket). Az elmúlt húsz évben Magyarország felélte az elkövetkező 20–30 év forrásait, és most ez a forrásnélküli időszak kezdődik.

Ami a nagy változásokból az egészségügyet érinti, az is nyilvánvaló. Egyre kevesebb pénz jut mindenre, így gyógyszertámogatásra is. Ami a gazdaságnak a hitel, az az egészségügynek a tb-kassza, ezen belül a gyógyszer-kereskedelemnek a gyógyszertámogatások mértéke. Ha kivonják a gyógyszerek mögül a támogatások nagy részét, akkor a betegek egyszerűen nem fogják tudni kiváltani a drága készítményeket, ami a gyártók és a forgalmazók árréstömegét is érzékenyen fogja érinteni. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az eddig fenntartott gyógyszertámogatási rendszer mennyiben szolgálta a betegek, és mennyiben a gyógyszergyártás, illetve a gyógyszer-kereskedelem érdekeit. A WHO statisztikái között böngészve érdekes összehasonlítást tehetünk a nálunk egészségügyre jóval kevesebb pénzt költő országok mutatói és hazánkéi között. Nem mindig a drága a jobb.

A demográfiai bomba

A másik ok, ami igazán drámai probléma, az a demográfiai helyzet. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is égető gond lett a gyermekszületések alacsony száma. Az igazi gazdasági és társadalmi krízis ennek lesz a következménye. Hamarosan olyan alacsony szintre fog esni a dolgozni tudó és akaró rétegek létszáma, hogy egyszerűen képtelenek lesznek eltartani a társadalom egyre növekvő inaktív részét. Nyugat-Európa – a kelet-európai munkavállalók tömeges betelepítésével – egy kis ideig még el tudja odázni saját összeomlását, ezzel azonban a kelet-európai országok, köztük Magyarország demográfiai és gazdasági összeomlását hozza közelebb.

Ki kell végre mondani, hogy az általános, mindenki számára egyformán elérhető, magas színvonalú egészségügyi ellátás illúzió, gazdaságilag finanszírozhatatlan. Ebből következik, hogy a jövőben mindenkinek sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, ha gyógyulni akar.

Eredeti írás: Dr Vásárhelyi Csaba (Forrás: Marketingpirula)

Rengeteg szövődményes esettel találkoztak az orvosok az elmúlt hetekben.

Minden korosztályból egyre többen keresik fel orvosukat magas lázzal, végtagfájdalommal, rossz közérzettel, influenzaszerű tünetekkel. Évek óta nem volt annyi szövődmény, mint mostanában. Arról, hogy mit kell tenni ezekben az esetben, dr. Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő főorvos beszélt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal március 7-i budapesti sajtótájékoztatóján – tájékoztatta lapunkat az OTH.

Ha lázzal, fejfájással ébred valaki, vagy napközben éri el a levertség, végtagfájdalom, akkor érdemes először otthon maradni, lázat csillapítani, pihenni. Orvoshoz menni ezekkel a panaszokkal két-három napig nem szükséges, viszont érdemes telefonon értesíteni a háziorvost, akitől konkrét tanácsokat is kaphat, és keresőképtelenség esetén ezt amúgy is haladéktalanul meg kell tenni. A szervezetnek lehetőséget kell adni arra, hogy legyőzze a fertőzést, ezt pedig pihenéssel, ágynyugalommal, folyadékpótlással, vitaminokkal, recept nélkül kapható szerek szedésével tudjuk segíteni. Erről bővebben: http://youtu.be/s9nDEkjK4aM

Influenzafertőzés alatt lehet szoptatni, az anyatejjel a csecsemőt védő ellenanyagokhoz is hozzájuttatjuk őt. A gyakori kézmosás, arcmaszk viselése viszont ajánlott. A szoptatást csak akkor kell felfüggeszteni, ha az édesanya olyan gyógyszert kap, amely az anyatejbe átjutva problémát okozhat a gyermeknek. Ebben az esetben ideiglenesen előre lefejt anyatejjel érdemes folytatni a táplálást. Betegség esetén a kismamák konzultáljanak háziorvosukkal, illetve szoptatási tanácsadóval.

Az influenza tünetei három-négy nap alatt enyhülnek, ez idő alatt lehetőleg senki ne menjen közösségbe, mert ebben az állapotában nagyon fertőz. Ha pár nap alatt sem csillapodnak a betegség tünetei, illetve egy átmeneti javulás után ismét láz lép fel, a közérzet újra romlik, esetleg köhögés, köpetürítés tapasztalható, az orrváladék gennyessé válik, akkor másodlagos bakteriális felülfertőzés következhetett be. Ilyenkor mindenképpen fel kell keresni a háziorvost, aki szükség szerint antibiotikumot írhat fel.

„Rengeteg szövődményes esettel találkoztunk az elmúlt hetekben, annyival, mint már évek óta nem. Nagyon sok lett az arcüreggyulladás és mellhártyagyulladás, ennyi kiterjedt tüdőgyulladás sem volt régóta” – fogalmazott dr. Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő főorvos a sajtótájékoztatón.
Mindenki, akár kapott, akár nem kapott védőoltást, a következő hetekben fokozottan kerülje a tömeget, mosson gyakran kezet és igyekezzen vigyázni az egészségére.

Érdekes megfigyelés, hogy a legkevesebb influenzaszerű megbetegedés a 60 éven felüliek között van, aminek oka lehet, hogy közöttük a legmagasabb az influenza elleni átoltottság évek óta. Ez jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet az évenkénti védőoltás fontosságára.

2012-03-08 08:11 Forrás: Weborvos

A 330 millió forintos beruházás eredményeként kicserélték a röntgenberendezéseket, és egy új CT-t vásároltak – mondta Romhányi Zoltán, a kórház igazgatója.

A kor színvonalának megfelelő digitális technikával, magas szakmai igényeket is kielégítő, gyors, betegközpontú ellátás valósítható meg, mert a hagyományos röntgenfilm-képalkotást digitális technika váltja fel – emelte ki a kórház igazgatója.

Az új, 16 szeletes CT-gép, a három új, digitális röntgenberendezés, a mobil röntgengép, a foszforlemzes mammográfiás kazettarendszer, a digitális képleolvasó és az ezekhez tartozó számítástechnikai rendszer révén új radiológiai osztály fogadja a térség betegeit – mondta Romhányi Zoltán.

Lukács László, a Kiskunhalas központú választókerület országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a beruházás a kórházban folyó, uniós támogatású projekt részeként valósult meg. A képviselő fontosnak nevezte, hogy a hárommilliárd forintot meghaladó támogatásból új épületrésszel, korszerű orvosi berendezésekkel, új informatikai és betegirányítási rendszerrel gyarapodik a kiskunhalasi kórház, amely csaknem 40 éves fennállása óta először részesül fejlesztési célú támogatásban.

A sikeres beruházással a Semmelweis Kórház a térség egyik legjobban felszerelt egészségügyi intézménye lesz – mondta Lukács László.

Forrás: MTI

Számos szakértő úgy értékeli, hogy néhány nappal ezelőtt egy apró törvénymódosítással lényegében megtörtént a biztosítói modellváltás: a Fidesz vezette kormánytöbbség korlátlanul adó- és járulékmentessé tette ugyanis a cégek számára a dolgozóikra kötött egészségbiztosítást.

Hogy mindez pontosan mivel jár, és milyen hatással lehet az ellátórendszer egészére, arra Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is egyelőre „csak” keresi a választ. Azt viszont már sietett kijelenteni, hogy a helyzetet nem kívánja „visszacsinálni”, tehát nem kéri a sebtében elfogadott törvénymódosítás visszavonását, inkább annak nézne utána, hogy ha már megtörtént, akkor milyen előnyöket lehet kicsiholni belőle. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ugyanakkor azt állítja, hogy vele erről a módosítóról senki nem egyeztetett, és továbbra is kiáll a szolidáris, kockázatközösségen alapuló egészségügy mellett.

Egyelőre eldönthetetlen, hogy valóban a hivatalos egészségpolitika megváltozása rejlik-e a történtek hátterében, vagy mindössze rögtönzésről van szó. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Hír Televízióban mindenesetre cáfolni igyekezett, hogy magánkézbe kerülne a társadalombiztosítási rendszer. Szerinte mindössze annyi történt, hogy az adómentesen adható juttatások körét bővítették – emögött egyéb szándék nincs.

Kincses Gyula egykori egészségügyi államtitkár egyetért azokkal, akik szerint megvan az esélye annak, hogy a magánbiztosítók támogatása az egészségügy kettészakadását idézze elő. Az, hogy az új rendszer mekkora károkat okoz a gyakorlatban, majd attól függ, hogy a magánbiztosítók hol költik el a pénzüket. Ha egy teljesen elkülönült „másik” magán-ellátórendszer alakul ki – ami kiviszi a pénzt és az orvost is a közellátásból –, akkor az egészségügy valóban kettészakadhat az ingyenes közellátásra és a „rendes”, fizetős egészségügyre. De – teszi hozzá azonnal – ha a kialakuló magánbiztosítások legalább részben egy a közellátásra ráépülő ellátórendszert finanszíroznak, illetve ott vásárolnak legálisan hozzáférhető többletszolgáltatásokat, akkor még hasznos is lehet az új rendszer. Hiszen a pénz egy része a közellátás működését is javíthatná, és a személyes szolgáltatás legális megvásárlásával hozzájárulna a hálapénz visszaszorításához. Ennek az a feltétele, hogy úgy tartalmában, mind eljárásrendjében meg kell végre mondani azt, hogy mi jár a biztosítottnak – a színes tévé manapság már nem elégséges többletszolgáltatás.

Gilly Gyula orvos-közgazdász ennél kicsit tovább is gondolta a várható következményeket. Szerinte az adókedvezmény okán a költségvetésbe be nem folyt összeget a kormány kénytelen lesz más módon beszedni.

Így aztán könnyen előállhat az a helyzet, hogy a gazdagok ellátását végül valamennyi adófizető állja – köztük a minimálbéren tartott takarítónő is. Véleménye szerint ez nem sokban különbözik attól, ami a nyolcvanas évek elején Chilében történt – fönntartották az állami alapellátást, és aki akart, privátbiztosítást kötött. – A következményeket ismerjük, összeomlott a rendszer – mondja. A szakember szerint ráadásul az egységes közellátórendszer a működőképesség határán tántorog, és közel sincs olyan állapotban, hogy értelmesen kiegészíthető legyen a magánbiztosítással.

Az, hogy ki mihez jut hozzá az egészségügyben, ha ellátásra szorul, jelenleg igencsak esetleges. A kórházak ott spórolnak, ahol tudnak: visszaállnak régebbi technológiákra, a töréseknél nem szegelnek, hanem hajlított lemezt használnak, a hasi műtéteknél nem alkalmaznak testhálót, így ugyan a beteg sérvet kap, de nem költenek többet a műtétre, mint amennyit kapnak az egészségbiztosítótól. Egyre gyakrabban maradnak el műtétek, mert vagy orvos, vagy aneszteziológus, vagy a beavatkozáshoz szükséges eszközök nem állnak egyidejűleg rendelkezésre. Míg a „fizetős betegnek” jut sebészeti varrógép, egyszer használatos eszköz, jó minőségű sebészeti fonal, az átlagbetegnek mindez csak akkor, ha szerencsés. Vagyis, miközben a fizetős és az „ingyenes” egészségügyi ellátás határai egyre inkább egybemosódnak, tisztázatlan, hogy mi jár és mi nem jár a biztosítottaknak. A helyzet mostantól vélhetőleg csak zavarosabb lesz.

Akár így, akár úgy, egészen bizonyos, hogy a háttérben zajlik valamiféle modellváltás. És erre már korábban is voltak figyelmeztető jelek. Az utóbbi hónapokban több olyan változás is történt, amit nem az egészségügyért felelős államtitkárság kezdeményezett, de alapvetően átírta a társadalombiztosításra épülő modellt. Így az alkotmány helyébe lépő alaptörvényben például már szó sincs társadalombiztosításról. S bár Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete még azt ígérte, hogy saját lábra állítja az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási alapot, Rogán Antal törvénymódosítása után, amely adóvá változtatta a munkaadókra jutó társadalombiztosítási járulékot, azonban már csak a döntéshozók jóindulatán múlik, mennyi jut az „állami” bevételekből nyugdíjra, illetve gyógyító ellátásokra. Ezt követte az az államháztartási törvényhez benyújtott módosítás, amely egyetlen tollvonással megszüntette az alapok költségvetésének önállóságát. Erre jött a magánbiztosítók piacra lépésének támogatása.

A számba vett intézkedések egyik lehetséges magyarázata, hogy a Fidesz nem kíván közpénzből többet juttatni az egészségügy problémáinak megoldására, hanem a konfliktustömeget inkább átnyomná a piac szereplőire. Így például közvetlen politikai konfliktusok nélkül szoríthatók ki a szegény, problémás rétegek az ellátásból. E forgatókönyv szerint a jogaikat formailag ugyan nem korlátoznák, de a túlterhelt és lepusztult állami egészségügyben az eddigieknél is kevesebb drága szolgáltatáshoz jutnának hozzá. A jobb ellátás pedig átcsúszhat a magánbiztosítók finanszírozásába.

Szerző: Danó Anna

Áldott, békés  Karácsonyt, sikeres új sztendőt kívánunk Ady Endre szavaival:

dr. Martinkó István, Martinkó Anikó, Bánátiné Torgyik Judit.