A PURE vizsgálat azt mutatta, hogy csak napi 5 g-nál magasabb nátriumbevitel esetén növekszik a stroke és a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.
A WHO általánosságban azt javasolja, hogy a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) és a halálozás csökkentése érdekében lehetőleg csökkentsük a nátriumbevitelt, mert alacsonyabb vérnyomás mellett kisebb a kardiovaszkuláris események kockázata. Azt azonban még senki sem bizonyította, hogy a nátrium kizárólag a vérnyomáson keresztül hat a CVD-ekre. Bár az 1970-es évektől a nátriumbevitel csökkentését tartják a CVD-k megelőzésének szent gráljának, de azt is igazolták, hogy a túl alacsony nátriumbevitel akár növelheti is az érbetegek, a hipertóniások és a diabetesek halálozását. Nem vizsgálták azonban az eltérő népcsoportok sóbeviteli szokásai és a CVD-k kockázata közötti összefüggést. Ezért kiterjedt nemzetközi vizsgálatot indítottak PURE néven, melynek eredményeit 2018. augusztus 11-én jelentették meg a Lancetben.
A Prospective Urban Rural Epidemology (PURE) vizsgálat során 18 ország 369 népcsoportjában kb. 95.767 (35 és 70 év közötti) felnőtt vérnyomását mérték, 255 közösség 82.544 egyedénél pedig értékelték a kardiovaszkuláris eseményeket is. A vizsgálatba vont személyeket 3, 6 és 9 évig (átlag 8,1 évig) követték. A 24 órás nátrium és kálium kiválasztást a reggeli középsugaras vizeletből mérték, ebből következtettek a nátrium- és káliumbevitelre. A követés során 3543 személy halt meg jelentős CVD-s eseményekben (infarktus 1372, stroke 1965, szívelégtelenség 343, egyéb CVD 914).
Kizárólag azon népcsoportoknál (főleg Kína) emelkedett a magasvérnyomás és a stroke kockázata, akik nagyon sok nátriumot fogyasztottak, ezeknél ugyanakkor csökkent a szívinfarktusok száma és az össz-halálozás.
A 369 közösség átlagban napi 4,77 gramm nátriumot fogyasztott (3,22g – 7,52g/nap). Kína volt a legnagyobb fogyasztó: 103 kínai közösség jelentős része (82 közösség, 80%) naponta 5 g-nál többet, átlagosan 5,58 g nátriumot fogyasztottak a többi közösség 4,45 g/nap fogyasztásával szemben. A nem kínai 266 közösség jelentős részében (224 közösség, 84%) a napi nátriumbevitel csak 3-5 g közötti volt. A nátriumbevitel minden, napi 1 g-nyi fokozása mellett 2,86 Hgmm-rel nőtt a vérnyomás. A legmagasabb nátriumbevitel és a magas szisztolés – és a diasztolés – vérnyomás között egyértelmű összefüggés volt kimutatható. Abban a 255 közösségben, ahol a kardiovaszkuláris eseményeket is regisztrálták, pozitív összefüggés látszott az átlagos nátriumbevitel növekedése és a kardiovaszkuláris események bekövetkezése között (0,66, 95%CI 0,46-0,87, P<0,0001), amely a különféle változókhoz való igazítás után is megmaradt (0,73, 95%CI 0,53-0,93, P<0,0001). Az alacsony nátriumbevitel szignifikáns fordított összefüggést mutatott a CVD -k bekövetkezésével, de ez a kapcsolat a változókhoz történő igazítás után eltűnt. A nátriumbevitel növekedésével viszont csökkent a szívinfarktusok (P=0,0030) és az összes halálozás valószínűsége (P=0,0006). A káliumbevitel a 369 közösségben átlagosan napi 2,16 gramm volt (1,25-3,11 g/nap). Az átlagos káliumbevitel Kínában is, máshol is gyakorlatilag azonos volt. A kutatók nem találtak szignifikáns összefüggést a káliumbevitel mértéke és a szisztolés, ill. diasztolés vérnyomás között, de a káliumbevitel növekedésével a kardiovaszkuláris problémák csökkenése volt megfigyelhető minden közösségben: „a magasabb káliumbevitelhez a stroke és a szívinfarktus csökkenése társult”. A vizsgálat kimutatta, hogy magasabb nátrium-bevitel esetén a vérnyomás és a stroke kockázata emelkedik, a szívrohamé és a halálozásé nem. Normál vérnyomásnál nincs ok a sóbevitel korlátozására. A magas kálium-tartalmú élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, magok) védő hatásúak még magas nátriumbevitel mellett is. Forrás: 1. Medscape Medical News 2. The Lancet