Archive for the ‘Betegségek’ Category

Sürgősségi ellátást igénylő kórképek és kórállapotok

•Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés
•Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (Pl. embolia, Adams-Stokes-Morgagni szindróma., syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota)
•Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás életveszélyes zavarai
•Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma)
•Eszméletlen állapotok
•Status epilepticus és tüneti görcsrohamok
•Hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, “vörös szem”, szemsérülés
•Szepszis
•Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása
•Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés
•Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai
•Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot
•Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély
•Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás)
•Mérgezések
•Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)
•Égés-fagyás (III.-IV. fokú és nagykiterjedésű I-II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő)
•Elsődleges sebellátás
•Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése
•Compartement szindrómák
•Nyílt törések és decollement sérülések
•Amputációk (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül)
•Súlyos medencegyűrű törések
•Politraumatizáció, többszörös sérülések
•Búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma
•Áramütés, elektrotrauma
•Hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta
•Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség
•Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot
•Heveny pszichés zavarok, pszichózisok
•Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lépett hatályba (és mai napon is hatályos iránytadó szakmai rendelet).

Rovarcsípés – tények és tévhitek

Az allergia IgE mediált immunreakciót jelent és szúnyogcsípésre nem ismerünk ilyent.

A lakosság egy igen kis hányada allergiás a méhre vagy darázsra. Az allergia igazolása allergológus szakember dolga: bőrpróbával vagy a specifikus (méh vagy darázsméreg fehérje) elleni IgE kimutatásával történik. Az ellenanyag jelenléte érzékenységet jelent, ha ahhoz típusos tünetek is társíthatók (térben és időben eltúlzott helyi rekció, urticaria ( csalánkiütés ) +/- angioedema, szisztémás reakció, anaphylaxia), akkor allergiát diagnosztizálunk.

A Calcimusc (vagy bármely kálcium származék) calcium-pótlásra való, antiallergiás hatása nincsen, sem rovarcsípés, sem szénanátha, sem asztma esetén nem kell adni. Igazoltan használandók az antihisztaminok és a nasal szteroidok. Az elhúzódó köhögést ki kell vizsgálni, majd oki terápiát kell alkalmazni.
Az acut,anaphylaxiás reactio észlelésekor mindenekelőtt orvost vagy mentőt kell hívni. Az anaphylaxián átesett beteget az allergológiai kivizsgálásig el kell látni sürgősségi csomaggal (2 tbl antihisztamin, 32 mg Medrol és 1 amp Tonogén ), utóbbi használatára – 0.3 ml felszívása és combba izomba adása – ki kell oktatni a hozzátartozót is. A Tonogen hatóanyaga kapható önbelövő formában is Magyarországon – Anapen néven – egyszerűbb, azt nem kell felszívni, csak beadni, az ára 16 ezer ft.
Igazoltan rovarméreg (méh, darázs) allergiában szenvedő, életveszélyes reakción átesett betegeknek immunterápiát adhatunk: ez deszenzibilizáló kezelés, a méregkivonatot adjuk injekcióban, fokozatosan növekvő adagban, majd 3-5 évig fenntartó adagban (ilyenkor a beteg már 2-10 csípésnek megfelelő dózist kap emlékeztető oltás formájában). A kezelést az OEP támogatja. Darázsméreg elleni deszenzibilizálás Magyarországon az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet asthma ambulanciáján folyik. Az ellátás háziorvosi beutalőval vehető igénybe. Elérhetőségük: 0613913200/3299, web: koranyi.hu Anaphylaxiás shock veszélye esetén izomba adandó öninjekció kapható Anapen néven ára 16000 ft.
Létezik a páciens otthonában elvégezhető, kisebb kockázattal járó deszenzibilizálás is, ez nyelv alatti csepp adásából áll. A kezelés ideje 6 hónap, ára kb. 60 ezer forint. ( az OEP nem támogatja ) a hatása kb. 10 évig tart, utána ismételni kell. )

A menstruációs vérzéssel járó panaszok kezelése

A nők menstruációja számtalan módon tud problémát okozni. Diszfunkcionális, időközi méhvérzések, túl erős vagy elhúzódó vérzés, stb. Emellett gyakran szeretnék módosítani vérzésük időpontját, erősségét, és általában is szeretnék, ha kevésbé lennének kiszolgáltatva a menstruációjuknak. Ezzel a kívánságukkal-panaszukkal nem egyszer orvoshoz fordulnak. Dagmar Makalová Gynaecology Forum Vol. 16. No. 3, 2011 23-27 oldalain megjelent írása az egyes vérzési problémákat, és az orvosok által alkalmazható megoldásokat tekinti át.

A nők életük csaknem felében rendszeresen menstruálnak, mely átlagosan akár 500 menstruációt és 2500 menstruációs napot is jelenthet. A modern nyugati világban egyre többen fordulnak orvoshoz azzal a kéréssel, hogy módosíthassák vérzésük időpontját/erősségét vagy, hogy átmenetileg függesszék azt fel. Szinte minden nő értékelné, ha bizonyos módon változtathatna a menstruációján.

A diszfunkcionális méhvérzés gyakori jelenség és sokszor betegségre utal. Ennek ellenére sajnos még mindig nem hoztak létre egységes nomenklatúrát a vérzési rendellenességekre, így legtöbbször az erős/elhúzódó vérzést leíró diszfunkcionális vagy abnormális vérzés ugyanazt jelenti, mint a gyakran használt metrorrhagia, menorrhagia, hypermenorrhea vagy epimenorrhea, mely kifejezésekben az is közös, hogy egyik sem utal az etiológiára.

Vérzési zavarnak lehet organikus, belgyógyászati vagy hematológiai oka, de okozhatja iatrogén hatás is (véralvadásgátlók, dialízis, stb). A beteg kivizsgálása során minden esetben részletesen fel kell venni a kórelőzményt, majd részletes fizikális, ultrahangos és laborvizsgálatot kell végezni. A panaszokat okozó, de organikus és egyéb nem hormonális okkal nem magyarázható eseteket legtöbbször a diszfunkcionális vérzésnek minősítik.

A vérzési zavarokon túl még a szabályos menstruációs vérzés is okozhat olyan panaszokat, mellyel a nő orvoshoz fordul. A leggyakoribb panasz a dysmenorrhea és a premenstruációs szindróma, valamint az erős és gyakran jelentkező vérzés következtében jelentős vérvesztés következhet be, amely anaemiához vezethet.

A fent említett vérzési panaszok – az organikus és nem hormonális okok kizárása után – sebészileg és gyógyszeresen is kezelhetőek. Sebészi kezelést (küret, endometriális abláció és reszekció) elsősorban sürgősségi esetekben végeznek, és nem minden esetben/életkorban alkalmazható módszer (reszekció). A sebészeti módszerek további hátránya, hogy megbízhatóságuk és tartós hatásuk kétséges.

A gyógyszeres kezelés általában nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) és szteroid hormonok alkalmazásából áll. Bár széles körben alkalmazzák a NSAID-okat, kétséges, hogy hatással lennének a vérzés intenzitására, többnyire csupán a dysmenorrhoeát enyhítik. Rengetegen adnak első körben orális fogamzásgátlót a betegeik vérzéses panaszainak enyhítésére. A készítmény kiválasztásában annak hatékonysága, biztonságossága és a beteg egyéni paraméterei (a fertilitásra gyakorolt hatás, reverzibilitás, kontraindikációk jelenléte) a döntő. Az európai országokban gyakorlatilag nem létezik klinikai útmutató arra vonatkozóan, hogy a különböző fogamzásgátló tabletták hogyan használhatóak vérzési zavarok kezelésére, a terápiaválasztásban a kezelőorvos korábbi egyéni tapasztalata a meghatározó, az így indikált kezelés pedig többnyire „off label”-nek minősül.

Az alkalmazott fogamzásgátló készítmények közül egyes készítmények különösen alkalmasak a diszfunkcionális méhvérzés kezelésére. A dinamikus dozirozású ösztradiol valerát/dienogesztet (E2V/DNG; Qlaira®) és a levonorgesztrelt kibocsátó intrauterin rendszert (LNG-IUS; Mirena®) széles körben alkalmazzák az erős vagy elhúzódó menstruációs vérzéstől szenvedő nők kezelésére.

A megbízható fogamzásgátló hatásán túl az E2V/DNG az első orális fogamzásgátló tabletta mely természetes ösztradiolt tartalmaz, ami gyengébb hemosztatikus és metabolikus hatást eredményez. A dienogeszt erős endometriális hatással rendelkező, jól tolerálható progesztogén. A dinamikus dozírozási mód – azaz, hogy a készítmény ösztrogénkomponense folyamatosan csökkenő dózisban, progesztogén komponense pedig egyre emelkedő dózisban található az egymás után következő tablettákban – biztosítja az endometrium stabilitását és megakadályozza a pecsételő vérzést. Az E2V/DNG kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően könnyen elfogadható megoldást jelent serdülőkortól a perimenopauzáig. Az E2V/DNG törzskönyvi indikációi között szerepel az erős menstruációs vérzés kezelése az organikus betegségben nem szenvedő, fogamzásgátló tablettát szedni akaró nőknél.

Az LNG-IUS alternatívát jelent azon nők számára, akik nem szeretnének tablettát szedni. Az LNG-IUS élettartama 5 év, melynek során folyamatosan levonorgesztrelt bocsát ki minimális dózisban. A méhen belül kibocsátott progesztogen főleg lokálisan hat, más szervek működését alig befolyásolja. Az LNG-IUS olyankor is alkalmazható, mikor az orális fogamzásgátlók nem (pl. egyes krónikus betegségek, olyan betegségek melyek kizárják az ösztrogén szedését). Az LNG-IUS másik nagy előnye, hogy hatékonysága független a felhasználótól.

A drospirenon különleges tulajdonságainak (pl. hosszú féléletidő, enyhe antimineralokortikoid hatás) köszönhetően gyakran alkalmazzák a 20 μg etinilösztradiolt és 3 mg drospirenont tartalmazó Yasminelle-t is, nemcsak fogamzásgátlás céljából, hanem a menstruáció esetleges elhalasztására, sőt, „off-label” módon rövidebb szedési szünttel, vagy akár szünet nélküli szedéssel.

Minimum 21 aktív tabletta bevételét követően a hormonmentes időszak nem haladhatja meg a 7 napot, de 3-4 napnál lehet kevesebb. Ez a szedési mód garantálja a hatékony fogamzásgátlást és minimalizálja (gyakran megszünteti) a megvonásos vérzést.

Jelen összefoglaló is hűen tükrözi, hogy számos, az életminőséget is javító fogamzásgátló módszert fejlesztettek ki, amelyek közül egyes készítmények a vérzési rendellenességektől szenvedő nők kezelésére használt sebészi és egyéb kellemetlen kezelések hatékony alternatívái.

L.HU.PH.WH.22.05.2012.0032

Forrás:
Dagmar Makalová Gynaecology
Forum Vol. 16. No. 3, 2011 23-27

Szorongás és hangulatzavar

Szorongásos zavarok
Főbb csoportjai
• pánikzavar
• szociális fóbia
• agorafóbia
• egyéb fóbiák
• generalizált szorongás
A veszélyeztetettek köre: az emberélet különösen megterhelő lelki behatásai bárkinél vezethetnek a fenti tünetek valamelyikének kialakulásához, mégis inkább családi halmozódás a jellemző, vagy a kora gyermekkori lelki fejlődésben mutatható ki zavar. A legtöbb esetben nincsen kimutatható kiváltó tényező.
Korai tünetek
A pánikroham kivételével félrehúzódó, szorongó magatartás, bizonyos helyzetek kerülése.
Késői tünetek
Pánikroham esetén viszonylag hirtelen kialakuló és 10-30 percen belül megszűnő rosszullétérzés (ájulás, szívdobogás, légszomj, torokszorítás, remegés, izzadás, mellkasi nyomásérzés, megsemmisülés, halálfélelem).
Szociális fóbia esetében a szokásos emberi kapcsolatokat megnehezítő vagy lehetetlenné tevő elkerülő magatartás alakul ki, félelem mindenfajta nyilvános helyzettől, szerepléstől (mint a gyermekkori „lámpaláz” felerősödött formája), emberkerülés. Társas helyzeteknek már az elképzelése is szorongást eredményez, gyakran ötvöződik pánikszerű tünetekkel is.
Az agorafóbia („tériszony”) esetében a nagy nyílt terepen vagy magasban tartózkodás, máskor hídon, alagútban, zárt helyen (vonat, busz, lift, mozi stb.) tartózkodás jelent nehézséget. Ilyenkor pánikrohamhoz hasonlító tünetek lépnek fel.
Az egyéb fóbiák közé tartoznak az olyan tünetek, mint a pókoktól, hüllőktől, vértől, bepiszkolódástól, vírusoktól, villámlástól, stb. való félelem.
Generalizált szorongásról legalább fél éven át tartó állandó, kínzó nyugtalanság, félelem, aggódás, ingerültség, alvászavar, gondolkodási nehezítettség, fokozott fáradékonyság esetén beszélünk.
A fentiek a tünethordozójuk életminőségét, életvezetését rontják, társas kapcsolatait beszűkítik. Előfordulási gyakoriságuk az összlakosságban meghaladja a 10%-ot, nőkben kétszer olyan gyakori, mint férfiakban. A tünetek más betegségformákkal (mint magasvérnyomás betegség, légzőszervi és gyomor-bél tünetek, idősült alvászavar stb.) összekapcsolódhatnak, sőt alapját képezhetik a szenvedélybetegségeknek, gyógyszerfüggőségnek.
Vizsgálatokra ajánlottak köre: akinél vagy akinek a családjában halmozottan előfordulnak a fenti tünetek.
Hangulatzavarok
A hangulati élet eltolódásait életünkben rövidebb időszakra vonatkozóan mindannyian megtapasztaltuk jókedv vagy szomorúság formájában.
Depresszióról, mint betegségről akkor beszélünk, ha az eltolódás jelentős mértékű, huzamos időn át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehezül (sötét, nyomott, szomorú, kedvetlen, perspektíva nélkülivé válik), az érzelmek eltompulnak (nem tud örülni), csökken a szellemi-fizikai teljesítmény, romlik az életminőség, beszűkülnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetatív zavar alakul ki. Az önpusztító gondolatok gyakoriak (megyénk e vonatkozásban hosszú időn át országosan a statisztika élén járt).
A felhangoltság szinte tükörképe a depressziónak. Jellemző, hogy a betegség szintű hangulati változáshoz nem kell külső ok, „magától” alakul ki.
A jelenlegi gyógykezelési lehetőségek mellett jelentősen megrövidíthető egy-egy fázis időtartama, azaz eredményesen kezelhető megbetegedésről van szó.
Saját magunkon kevésbé vesszük észre a hangulati változásokat, környezetünk viszont észleli azt. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az együtt élő, dolgozó emberek, ha ilyet tapasztalnak, hívják fel a tünetet mutató figyelmét arra, hogy forduljon szakemberhez. Az időben történő felismerés és kezelésbe vétel nem csak a beteg és közvetlen környezete helyzetét könnyíti, hanem gazdasági jelentősége is óriási, ugyanis a rokkantsághoz vezető úton a legelső okok közé tartozik ez a betegség.
A megbetegedés típusai
• disztimia
• depresszió
• mánia
• kevert forma
Veszélyeztettek köre: családban vérrokonok közötti előfordulás, felmenő ágon öngyilkosság.
Korai tünetek
Az egyénre jellemző magatartási, hangulati állapotban, munka- és beszédtempóban bekövetkező indokolatlan megváltozottság, amely huzamosabb idő óta fennáll, amit az illető csak egyre nehezebben tud leplezni. A korai szakban már jellemző az önértékelés megváltozottsága és az alvászavar.
Késői tünetek
Disztimia esetén a tünetek a depresszióban látottakhoz hasonlóak, de azoknál enyhébbek, viszont huzamosabban (legalább 2 éve!) fennállnak, már a fiatal felnőttkorban kialakulnak és az életvezetésben nehézséget okoznak.
Depresszió esetén a hangulat tartósan nyomott, az örömkészség és érdeklődés fokozatosan csökken, majd elvész, a testi és szellemi energia elfogy, fáradékonyság, nehezített gondolkodás, alvászavar, önbizalomhiány, bűnösségérzés, jelentéktelen cselekedetek felnagyítása, feleslegesség tudat, csüggedés és jövőtől való félelem, étvágytalanság, a szexuális vágy csökkenése, típusos alvászavar (néhány órai alvás után megébredés, majd visszaalvási nehezítettség) alakulnak ki.
Mánia esetén a beteg tele van energiával, önértékelése kórosan fokozott, sok mindenbe belekezd, de nem fejezi be, gondolatai gyorsak, csapongóak, nehéz követni, örömteli, úgynevezett üresen indokolatlanul derűs, minden nagyon könnyen megy, keveset alszik, felfokozott a tempója, kritikai és erkölcsi funkciói károsodnak, öltözködése nem korához vagy a helyzethez illő. Könnyen válik ingerülté, indulati megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok lehetnek. Jellemző a csapongó és felgyorsult beszéd, a viccelődésre, szójátékokra való hajlam, gyakran udvariatlan és oda nem illő trágárság figyelhetők meg.
Kevert forma esetén a fenti tünetek egy időben lehetnek jelen. Lehetséges, hogy az élet során mindig csak az egyik irányú zavar lép fel, de ismertek a váltakozóan hol depressziós, hol mániás, sőt az egy időben mindkét eltérést mutató megbetegedések is.
A felismerés és a korai kezelésbe vétel, majd ezt követően a rendszeres gondozás nagyon fontos, a megfelelő folyamatos kezeléssel ugyanis megelőzhetők az állapotrosszabbodások.

Demencia (szellemi hanyatlás)

Demencia tünetei

Szinte mindannyiunk családjában vagy szűkebb ismeretségi körben vannak idős emberek. Sokukat régóta ismerjük és a mindennapi rohanásban, mely az összes energiánkat felemészti, észre sem vesszük, hogy lassan “megváltoztak”.
Gondolkodásuk meglassult, feledékenyek, nem olvasnak, nem főznek, mert “nincs kedvük”, “rossz a szemük”, nem mozdulnak ki otthonról, és ha hírtelen támadt lelkiismeret furdalástól indítatva próbálunk valamit változtatni életükön, kedves de határozott szelídséggel hárítanak el, mondván: “Jó ez nekem így is, fiam.”
Belegondoltunk-e abba, hogy ezek a változások esetleg nem csak az öregség számlájára írhatók, hanem betegség tünetei is lehetnek? Ez egyébként sokakban még akkor sem merül fel, amikor az idős ember szellemi hanyatlása már nagyon nyilvánvaló: akár a saját lakásában is eltéved, esetleg közeli hozzátartozóját sem ismeri fel, enni is csak segítséggel tud, vagy már vegetatív működéseinek sem ura többé.
Lehet, hogy Ön is hallott már az Alzheimer betegségről, melyet sokan az “évszázad betegségének” neveznek, és amely az időskori szellemi hanyatlások (orvosi szakkifejezéssel: demenciák) egyik igen gyakori oka, de csak az egyik. Sok egyéb is lehetséges. Amikor este fáradtan percekig keressük, ki tudja hová letett szemüvegünket, még nem kell induló szellemi hanyatlásunkra következtetnünk.
Mi is a demencia, mik a korai tünetei, hogyan ismerhető fel a háttérben meghúzódó betegség, és ami a legfontosabb, tudunk-e valamit tenni a megelőzéséért, vagy ha már kialakult, a gyógyításáért?
A demencia a szellemi képességek hanyatlásának tünetcsoportja. Tünetcsoport tehát, amely mindig valamilyen betegség következménye. Kóros mértékű feledékenység, a gondolkodás – főként az ítéletalkotás – zavara, később a beszéd, írás, számolás károsodása, majd ha olyan betegség okozza, mely maga is folyamatosan súlyosbodik, sok egyéb tünet is megjelenhet.
A demeciák hátterében zajló betegségek – jelentős egyszerűsítéssel – két nagy csoportra oszthatók:
Az 50 éves kor alatti demenciák: ahol az esetek jelentős részében van – vagy a nem túl távoli múltban volt – valami olyan, az agyat ért károsodás (baleset, sérülés, agyvérzés, agyvelőgyulladás, túlzott alkoholfogyasztás, stb.), mely magyarázza a tüneteket és ezek ténye a hozzátartozók előtt is ismert.
65 éves kor felett azonban más a helyzet. Az ilyenkor kezdődő demenciák nagy többsége ugyanis lassan, minden előzmény nélkül, alattomosan, lappangva alakul ki. S mivel bizonyos pszichés változások az életkor előrehaladtával, vagy az élethelyzet változása folytán sokszor nagyon hasonló formában öltenek testet, könnyen elsiklunk felette. A probléma sokkal jelentősebb, mint gondolnánk, nemzetközi felmérések alapján a 65 évesnél idősebb lakossága 10%-a demens. Hazánkban több mint 1,5 millió 65 évesnél idősebb ember él. Ez azt jelenti, hogy durván 150 000 az érintettek száma. Ha ehhez hozzávesszük azokat is, akik egészségesek, de a mindennapi életükben állandóan jelen van a demenciában szenvedő emberrel való törődés problematikája, akkor olyasmiről van szó, amely előbb vagy utóbb mindannyiunkat nagy valószínűséggel érinteni fog. Nézzük csak, mik azok a tünetek, melyek megjelenésekor gondolnunk kell arra, hogy korosodó szeretteinknél vagy csak ismerőseinknél demenciáról lehet szó.
Kora jel a figyelemzavar: betegünk nem tud összpontosítani, beszélgetés közben elveszti a fonalat, nehezen tud váltani, folyton visszatér ugyanahhoz a témához. Mintha az életereje megfogyatkozott volna: fáradékony, közönyös, korábbi kedvtelései már nem okoznak örömöt, esetleg abba is hagyja őket. Memóriája feltűnően romlik: fontos dolgokat is gyorsan elfelejt, a néhány perccel korábban elhangzottakról úgy kezd újra társalogni, mintha nem is beszéltünk volna róla. A szavak olykor nehezen jutnak eszébe: “pedig itt van a nyelvem hegyén”. Magatartása, viselkedése megváltozik, mintha nem is ugyanaz az ember lenne, akit oly régóta ismerünk.
Természetesen nemcsak a demencia okozhatja mindezeket. Lehet például – az idős korban szintén gyakori – depresszió megnyilvánulása is vagy egyéb pszichés ok. De ezt már csak orvosi vizsgálat döntheti el.
Mit tehetünk, ha ilyen tüneteket észlelünk? A legfontosabb, hogy kellő türelemmel és tapintattal rábeszéljük az érintettet, hogy egy rövid orvosi vizsgálat erejéig keresse fel háziorvosát. Ez sokszor nem könnyű, egyrészt, mert a betegség előrehaladtával a betegség-belátás is egyre jobban elvész, másrészt, mert az idős ember is hajlamos arra, hogy a kezdeti tüneteknek ne tulajdonítson kellő jelentőséget. A vizsgálat előtt feltétlenül tájékoztatni kell az orvost az általunk észleltekről, mi az, amiben a változást látjuk a beteg korábbi viselkedéséhez vagy képességeihez képest. A hangsúly ugyanis a változáson van. Mindez megéri a fáradtságot, mert a demenciának sokféle oka lehet, többféle megoldást kínálva.
A mindenkori szokásos panaszok és tünetek kikérdezése után a belgyógyászati, idegrendszeri és pszichés vizsgálatok következnek. Majd néhány perc alatt elvégezhető tesztekkel nagyjából már kiderül, hogy valóban szellemi hanyatlásról, vagy valami másról van-e szó.
Visszafordítható-e a folyamat? Lehet, hogy igen. Ehhez legalább két feltételnek kell teljesülnie:
Az egyik, hogy olyan betegség álljon a háttérben, melynél a gyógykezelés lehetősége fennáll. Ilyen például, ha altatók, nyugtatók, alkoholizmus okozza a tüneteket. Az ok megszüntetésével jelentős javulás, esetleg teljes gyógyulás is elérhető. Van olyan, általában időseknél jelentkező demenciaforma is, amit az agyvízfelszívódás zavara okoz. Ilyenkor pl. erélyes keringésjavító – infúziós – kezelés vagy egy viszonylag egyszerű, kis kockázattal járó műtéti beavatkozás jelentős javulást eredményezhet.
A másik, hogy minél korábban kell felismerni a betegséget. A kialakult agyi károsodás előrehaladtával a javulás esélye egyre kisebb.
Megelőzhetők-e ma a demenciák? Bizonyos formái igen. Például a hazánkban oly gyakori agyi érbetegségekre visszavezetett demencia. Az idejekorán szűréssel felfedezett, az agyat ellátó ereken kialakulóban lévő szűkület részben gyógyszeres kezeléssel, részben, ha már előrehaladott, műtéttel megoldható még mielőtt az agyat károsodás érné.
Mi a helyzet az Alzheimer betegséggel? E kórkép pontos okát nem ismerjük, de ma már sokat tudunk arról, hogyan jöhet létre. Bizonyos ingerületátvivő anyag (acetilkolin – melynek jelentős szerepe van a tanulás folyamatában) mennyisége a betegség előrehaladtával csökken. Emellett egy enzim (MAO-B) mennyisége megnő, és ez az igen kényes agyi egyensúlyi folyamatokra kedvezőtlen hatást gyakorol. Ezenkívül a szervezetünkben zajló anyagcsere folyamatok során túlzott mennyiségben képződő méreganyagok is idegsejt károsító hatásúak. Ezeken az ismereteken alapul ma a gyógykezelés, mert ezek a folyamatok ma már különféle gyógyszerekkel befolyásolhatók. Szerencsés esetben javulás, de mindenképpen a betegség előrehaladásának lassítása érhető el. Ez sem elhanyagolható eredmény. Legalább ilyen fontos a szellemi aktivitás fenntartása, az önértékelés megőrzése. Bizonyított tény, hogy az élénk szellemi tevékenységet végzők körében az Alzheimer-kór előfordulása lényegesen ritkább.
Melyek a demencia (szellemi hanyatlás) korai tünetei?
A demencia különbözően hat az emberekre. Nincs két olyan ember, aki egyforma kórtörténettel rendelkezne. Az egyén személyisége, általános egészségi állapota és társadalmi helyzete mind szerepet játszanak a demencia rá gyakorolt hatásának meghatározásában.
A demencia gyakori tünetei
• Memóriazavar
A hanyatló memória, főleg a rövid távú memória a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, de emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre.
• Nehézségek a mindennapi megszokott tevékenységekben
A demens betegek gyakran nehezen tudják elvégezni a mindennapi, általában gondolkodás nélkül ellátott feladatokat.
• A nyelvi kifejezőkészség zavarai
Mindenkivel előfordul, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakat használ helyettük, ettől az írása és a beszéde nehezen értelmezhetővé válik.
• Időbeli és térbeli dezorientáltság
Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van, vagy hogy hova megyünk, de a demens beteg ismerős környéken is eltéved. Elfelejti, hogy éppen hol van, hogyan került oda és hogyan kell hazamennie. A demens beteg az éjszakát is összekeverheti a nappallal.
• Hibás vagy csökkent ítélőképesség
Előfordulhat, hogy a demens beteg nem megfelelően öltözik, meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.
• A figyelem hanyatlása
A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetnie.
• Tárgyak rossz helyre tétele
Ideiglenesen bárkivel megesik, hogy rossz helyre teszi a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat.
• Kedélyállapot- és viselkedésbeli változások
A demens beteg szokatlanul érzelmessé válhat, hirtelen hangulatváltozásai lehetnek minden ok nélkül, vagy kevesebb érzelmet mutat, mint régebben.
• A személyiség megváltozása
A demens beteg gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, apatikussá vagy szorongóvá és izgatottá válhat, főleg olyan helyzetekben, amikor a memóriazavar is nehezíti a helyzetet.
• A kezdeményezőkészség elvesztése
A demens beteg nagyon passzívvá válhat, többet alhat, mint szokott, vagy elveszítheti az érdeklődését korábbi hobbija iránt

Metabolikus szindróma

Mi a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma (inzulin rezisztencia szindróma) egy olyan gyakori állapot, amelyre elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia) jellemző. A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke („gutaütés”) és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Metabolikus szindróma esetén az atherosclerosis vagy arteriosclerosis (érelmeszesedés) pathologiai folyamata felerősödik. Mit jelent tulajdonképpen az atherosclerosis? Az érelmeszesedés az artériák legfontosabb és leggyakoribb megbetegedése. A tudományos elnevezés az arteriosclerosis vagy az atherosclerosis. Ha lefordítjuk a szakkifejezéseket, sokat elárulnak a betegségről. Az arteriosclerosis fogalma az arteria (artéria) és scleros (kemény) görög szavakból tevődik össze. Ezek egyben az artériaelmeszesedés jellegzetes jegyeihez vezetnek el: az artériák fala megkeményedik és megvastagodik. Az atherosclerosis kifejezésben viszont a görög athere szó rejlik, ami „búzalisztpépet” jelent. Valóban az érintett artériaterületek – az ér felmetszése után – kissé a lisztpépre emlékeztetnek.
A metabolikus szindróma kockázati tényezői
A metabolikus szindróma diagnózisát akkor mondhatjuk ki, ha az alábbi kockázati tényezők közül legalább három jelen van
• elhízás (centrális, ún. alma típusú)
• kóros vérzsír-összetétel (alacsony HDL-koleszrein, emelkedett triglicerid)
• magas éhgyomri vércukor
• emelkedett vérnyomás
Amennyiben legalább 3 kritérium pozitív – az éhgyomri vércukortól függetlenül – orális glükózterhelés (OGTT) elvégzése javasolt:

OGTT vércukor (vénás plazma, mmol/l)
Diabetes mellitus ≥ 11,1
Csökkent glükóztolerancia (IGT) > 7,8 de < 11,1
Normál ≤ 7,8
Elhízás
Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlságosan sok zsír halmozódik fel. Akkor tekinthető valaki elhízottnak, ha testsúlya legalább 20%-kal haladja meg az ideális értéket. A túlsúly elősegíti az inzulinrezisztencia kialakulását, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem a megszokott módon reagál az inzulinra. Az alma típusú elhízás (amikor a zsír a törzs és a has körül rakódik le) jellemző a metabolikus szindrómára és a tünet-együttes súlyos egyéb állapotaira. Kérdezze meg háziorvosát, mennyi az ön ideális testsúlya! A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a haskörfogat meghaladja a 88 centimétert (nőknél), illetve a 102 centimétert (férfiaknál).
Magas vércukorszint
A cukor (glukóz) felelős a szervezet energiaellátásáért. Normális körülmények között a cukor hamar eltűnik a vérből és beépül az energiaraktárba, ellenkező esetben viszont a vércukorszint kórosan megemelkedik. A vérben lévő glukóz a szervezet minden szervéhez és szervrendszeréhez – többek között a szívhez, az erekhez, a vesékhez és az idegrendszerhez – eljut. Ennek az állandó „cukortámadásnak” ugyanolyan hatása van a szervezetre, mint amikor túl sok édesség fogyasztása után megfeledkezünk a fogmosásról: az adott szerv vagy szervrendszer károsodik és elfajul. A magas vércukorszint a szívizomelhalás, a stroke, a vakság és a végtag elvesztésének veszélyét rejti magában. A magas vércukorszint (vagy cukorbetegséget megelőző állapot) gyakran vezet 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 6,1 mmol/l értéket.
Magas vérnyomás
A vérnyomás az az erő, ami a vért állandó keringésben tartja az érrendszerben. Magas vérnyomásról beszélünk, ha a verőerekben túlságosan nagy nyomással áramlik a vér. A magas vérnyomás károsítja az érrendszert. Az erekre ható tartós nyomásemelkedés következtében faluk megvastagszik, és veszít rugalmasságából. A létrejövő érelmeszesedés (arterioszklerózis) érintheti a szívet ellátó verőereket is. A vérnyomás mérésére két értéket használunk: az első szám a szisztolés nyomás, melyet közvetlenül a szív összehúzódása után mérünk (a nyomás ekkor a legnagyobb). A diasztolés nyomást jelző második értéket akkor mérjük, amikor a szívizom elernyed (a nyomás ekkor a legkisebb). A normális vérnyomás 110/75 Hgmm körül van. A magas vérnyomás önmagában nem okoz tüneteket, de szívinfarktus, stroke és veseelégtelenség kialakulására hajlamosíthat. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli a 130/85 Hgmm feletti vérnyomásérték.
Kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia)
A koleszterin egyfajta zsír a vérben. A koleszterin származhat az elfogyasztott élelmiszerekből, de a máj is termeli, és a szervezet minden sejtjében megtalálható. Van „jó” és „rossz” koleszterin. A túl nagy mennyiségű „rossz” koleszterin (kis sűrűségű koleszterin, angol elnevezésének rövidítése alapján LDL-koleszterin) és triglicerid, vagy a szükségesnél kevesebb „jó” koleszterin (nagy sűrűségű [HDL-] koleszterin) fokozza a koszorúér-betegség kialakulásának esélyét. A trigliceridek és a HDL-koleszterin szintje a metabolikus szindróma fontos mutatójának számít.
Trigliceridek
A vér trigliceridszintjének megemelkedése elősegíti a verőereket elzáró zsíros lerakódás (plakk) kialakulását (érelmeszesedés), megnehezítve ezzel az oxigéndús vér eljutását a szívhez. A magas trigliceridszint fokozza a szívinfarktus veszélyét. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a trigliceridszint 1,69 mmol/l fölé emelkedik.
HDL-koleszterin
A HDL-koleszterin („jó” koleszterin) segít eltávolítani az erekből a lerakódott plakkokat, és megakadályozza az erek elzáródását. Ha a vérben sok a HDL, annak jótékony hatása van a szívre. A szükségesnél alacsonyabb HDL-koleszterinszint szívinfarktus vagy stroke kialakulására hajlamosíthat. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a HDL-koleszterin szintje nőknél < 1,29 mmol/l, férfiak eseténben < 1,04 mmol/l.
Metabolikus szindrómával összefüggő belgyógyászati betegségek
A nem kezelt metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri megbetegedések (koszorúér-betegség, stroke) és 2-es típusú cukorbetegség veszélyét rejti magában.
Stroke
A stroke kifejezés azt jelenti, hogy az agyállomány egy része oxigénhiány miatt hirtelen elhal. Iszkémiás (vértelen) stroke esetén az érintett terület vérellátása csökken vagy teljesen megszűnik, melynek hátterében az erek elmeszesedése vagy rögösödése állhat.
Koszorúér-betegség
A szívizmot ellátó verőerek beszűkülése általában koszorúér-betegséget okoz, mely szívinfarktushoz vezethet. A szűkületet az érfal belső felszínén kialakuló meszes lerakódás (érelmeszesedés) idézheti elő. A metabolikus szindróma minden kockázati tényezője okozhat érelmeszesedést. Szívinfarktus akkor lép fel, ha a vér nem jut át az elzáródott artériákon, melynek következtében a szívizom működése az oxigénhiány miatt megszűnik.
2-es típusú cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegség lényege, hogy a hasnyálmirigy kevés inzulint termel, vagy az inzulin termelése teljesen leáll, és/vagy a szervezet nem képes normálisan reagálni az inzulinra (inzulinrezisztencia). Az inzulin ahhoz szükséges, hogy a glukóz energiaforrásként a sejtekbe jusson. Inzulin hiányában a szövetek kevesebb olyan nélkülözhetetlen tápanyaghoz jutnak, melyből energiát nyerhetnek és raktárt képezhetnek. Megfelelő kezelés nélkül a cukorbetegség a szemet, a szájüreget, a szív- és érrendszert, a veséket, az idegrendszert és a végtagokat érintő szövődményekhez vezethet.
Mi idézi elő a metabolikus szindrómát?
Néhány tanulmány szerint a metabolikus szindróma szoros összefüggésben van az anyagcserével, vagyis a táplálék feldolgozásának módjával. Normális körülmények között a táplálék cukor (glukóz) és egyéb alapvegyületek formájában kerül a vérkeringésbe. A vércukorszint megemelkedésekor a hasnyálmirigy (a gyomor mögött elhelyezkedő szerv) inzulint termel. A sejtekhez kapcsolódó inzulin lehetővé teszi a glukóz bejutását, melyből a sejtben energia keletkezik. Egyes esetekben előfordulhat, hogy a sejtek nem képesek reagálni az inzulinra (inzulin rezisztencia). Egyes kutatások szerint ez az inzulin rezisztens állapot áll a metabolikus szindróma kialakulásának hátterében.
Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?
A metabolikus szindróma egy olyan kórkép, melynek összes kockázati tényezője hosszú távú kezelést igényel. A kockázati tényezők többnyire elégtelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetők vissza. Bebizonyosodott, hogy az életmód megváltoztatásával és megfelelő kezeléssel (beleértve a gyógyszeres kezelést is) jelentősen mérsékelhető a metabolikus szindróma súlyos szövődményeinek esélye. A vérnyomás, valamint a koleszterin- és vércukorszint rendszeres ellenőrzésének fontos szerepe van a tünet-együttes felismerésében. Fontos, hogy ismerjük laboratóriumi eredményeinket, és beszéljük meg azokat orvosunkkal.

A kezelési lehetőségek általában a következők
• Testsúlycsökkentés – Túlsúly esetén 5–10%-os fogyás segíthet abban, hogy szervezete újra képes legyen felismerni az inzulint.
• Testmozgás – A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az inzulinrezisztenciát. Ez segít a vérnyomás és a „rossz” koleszterin szintjének csökkentésében és a „jó” koleszterin szintjének emelésében, ezenkívül, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
• Szívet kímélő étrend – Kerülendő a telített zsírok, a koleszterin és a só fogyasztása. Ajánlott rostdús ételek (gyümölcsök, zöldségfélék, gabonatermékek) beiktatása a mindennapi étrendbe.

Légúti allergia

Légúti allergiás betegségek
Hazánkban csaknem 1 millió lakos szenved allergiás típusú légúti betegségben. Ez a légutak olyan heveny vagy idült gyulladását jelenti, amely a szervezet valamely külső – a légutakba került – anyaggal szembeni túlérzékenységi reakciója végkifejleteként jön létre.
Két fő támadási területe van
1. Allergiás orr-melléküregi nyálkahártya gyulladás, ami többnyire a szem kötőhártyájának gyulladásával is jár. Ez az allergiás rhinitis, vagy – ismert, nagyon találó nevén – a szénanátha
Mik a tünetei?
• gyakori „megfázásos” tünetek, gyakran szokatlan időben (pl. nyáron)
• szemviszketés, könnyezés, fényre égő érzés a szemben, a kötőhártya vörös, duzzadt
• orrviszketés, orrkörnyéki vörösség, orrfolyás és orrdugulás váltakozva, tüsszögési rohamok
• kaparó, viszkető érzés a torokban, fülviszketés, fülfájás
• általános tünetek: fáradékonyság, fejfájás, ingerlékenység
2. Az allergiás hörgőnyálkahártya gyulladás rendszerint az előző tünetek továbbterjedése révén alakul ki. Ez az allergiás hörgi asthma
Mik a tünetei?
• kínzó, száraz, többnyire improduktív köhögés (a beteg nem tud váladékot felköhögni)
• előrehaladottabb esetben kezdetben enyhe, majd kifejezettebben hallható sípoló légzés, mellkasi szorító érzés (mellkasi diszkomfort), sóhajtási kényszer
• súlyos esetben mozgáskor, munkavégzéskor előálló fulladásérzet
• legsúlyosabb forma a nyugalmi légszomjérzés, ezt az állapotot sohasem szabad kezelés nélkül bevárni!
A fulladás, ziháló légzés gyakran éjjel kifejezettebb, alvásképtelenséggel jár. Attól függően, hogy a tünetek az év melyik szakában állnak fenn, beszélünk szezonális és nem szezonális allergiás rhinitisről vagy asthmáról. A szezonalitásért a tavaszi, nyári, őszi növényi pollenek felelősek. Ezek közül leggyakoribbak a parlagfű, a fűpollenek és a fa (cserje) pollenek. A nem szezonális rhinitisnek vagy asthmának a tünetei ugyanolyanok, mint a szezonálisé, de a tünetek nemcsak a pollenszezonban, hanem egész évben – különösen télen – jelentkeznek.
Okai
• házi por (atka)
• állati szőrök
• gombaspórák
• légszennyezés
• bakteriális és vírusfertőzések
Az allergiás légúti betegségek kivizsgálása, a diagnózis felállítása és a szükséges kezelés bevezetése ma legszervezettebben a tüdőgondozókban folyik, de egyes gégészeti, allergologiai szakrendeléseken is lehetséges. A tüneteket kiváltó anyag elkerülése lenne a legjobb megoldás (gyomtalanítás a pollenek megjelenése előtt, pollenek, állati szőrök kerülése, ablakok zárása, házi por erélyes elszívása stb.), de ez önmagában nem elégséges. A rendelkezésre álló gyógyszerek nagyhatásúak, de használatukat illetően a kezelőorvos javaslatainak betartása célszerű. A tünetek jelentkezésekor kivizsgálás szükséges, az előírt gyógyszereket használni kell, olykor tünetmentes időszakban is (a kivárással a tünetek súlyosbodnak). A szezonális tünetek megjelenése előtt 1-2 héttel már el kell kezdeni a megelőző kezelést. A gyógyszerszedést nem szabad abbahagyni, illetve a kezelőorvossal a csökkentés menetét, ütemét meg kell beszélni.
Az allergiás légúti betegségek (és egyéb tüdőbetegségek) ellátása és a dohányzás-leszoktató programok folytatása Bács-Kiskun megye tüdőgondozóiban a járóbeteg szakrendelés keretében történik.

Hiperlipidémia (magas vérzsír szint)

Hiperlipidémia
Kockázati tényezők
A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsírszint, ezen belül az emelkedett koleszterinszint is kockázatnövelő hatású. Szakorvosi segítséggel bárki kiszámíthatja, hogy milyen esélye van koszorúér-betegség kifejlődésére. Azt is lemérhetjük, hogy életmódváltással és megfelelő kezeléssel ez a kockázat hogyan csökkenthető.
Kóros vérzsírszint
A koleszterin zsírban oldódó vegyület, a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyag. A legtöbb táplálékban kevés koleszterin van, kivétel a tojássárgája és a máj. Az emberi szervezetben a koleszterint a máj építi fel telített zsírokból. Az összes koleszterinszintet a különböző koleszterinfrakciók együttesen adják. Ezek közül az úgynevezett LDL koleszterin káros, az érelmeszesedést fokozó összetevő. A HDL koleszterin, az ún. védő koleszterin pedig előnyös, mert hozzásegít a káros koleszterinrészecskék eltávolításához a véráramból. A koleszterin mellett a trigliceridszint emelkedése is elősegíti a szívkoszorúér-betegség kialakulását. Fontos tudnivaló, hogy a táplálkozásban leginkább a telített zsírok korlátozására kell figyelni.
Normális vérzsírszint
Vérzsír összetevő – kívánatos szint:
• összes koleszterin 5,2 mmol/l alatt
• LDL-koleszterin 2,6 mmol/l alatt
• HDL-koleszterin („védő”) 1.1 mmol/l felett
• triglicerid 1,7 mmol/l alatt
A fenti értékek átlagos kockázatú, egészséges emberekre vonatkoznak. Azoknak, akiknek már kimutatott koszorúér-betegségük, cukorbetegségük van, vagy a kockázatuk egyéb ok miatt emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorúbb értékeket írnak elő. Magyarországon az átlagos koleszterinszint 5.6 mmol/l (minden felnőttre számítva) – ami már kórosan emelkedett érték. Ennek fő oka a telített zsírokban gazdag étrend. Nagyrészt ez magyarázza, hogy miért van hazánkban jóval több szívinfarktus, mint a legtöbb országban.
Mi okozza a kóros vérzsír-emelkedést?
A vérzsírok emelkedését okozó tényezők közül legfontosabb a helytelen életmód, a nem megfelelő étkezés. Örökletes okok és egyes anyagcsere betegségek, elsősorban a cukorbetegség is magas vérzsírszinthez vezethetnek. A dohányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya, a túlzott alkoholfogyasztás szintén magas vérzsírszinttel társul. A táplálékokban a magas telített zsírtartalmú, állati eredetű zsírok vezetnek leginkább kóros koleszterin szinthez. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz. A telítetlen zsírsavak viszont – például a növényi olajok, halak – a kóros koleszterinszint (főleg az LDL koleszterin) csökkenését segítik elő. Ezért kell a táplálkozásban a telítetlen zsírok arányát emelni.
Családban halmozódó koleszterin emelkedés (Familiaris hypercholesterinaemia – FH)
Minden ötszázadik ember ebben a betegségben szenved, ami egyúttal az egyik leggyakoribb örökletes betegség. Jellemzője, hogy egy kóros génváltozás miatt a koleszterinszint rendkívül magas, 8 és 12 mmol/l közötti, de előfordulhat 20 mmol/l-t meghaladó érték is. A triglicerid szint általában normális. Az ilyen emberek koleszterinszintje már születésüktől kezdve magas. A korai – harmincas, negyvenes életkorban bekövetkező – szívinfarktus veszélye igen magas az FH-ban szenvedők között. A szakorvosi kezelés megindítása ezért nagyon fontos. A családi halmozódás miatt érdemes a 8 mmol/l koleszterinszint feletti betegek közvetlen vérrokonait leszűrni még tünetmentes állapotban is. A szív és egyéb érrendszeri betegségek igen magas kockázata miatt az ilyen betegek kezelése sokszor egyetlen szerrel nem oldható meg, csak kombinált gyógyszeres terápiával.
Tanácsunk tehát: ha az Ön koleszterinszintje 8 feletti, de a triglicerid nem magas, gondolni kell FH kiszűrésére a családtagokban is! Az idejében megkezdett kezeléssel a betegségmentes élettartam évtizedekkel kitolható.
A betegség kezelése
A vérzsíreltérések kezelésére ma már sok hatékony gyógyszer érhető el hazánkban is. A vérzsírbetegségek nagy része azonban környezeti-életmódi okokra vezethető vissza, ezért még fontosabb az életmódváltás.
Az életmódváltás elemei
• megfelelő táplálkozás
• rendszeres testmozgás
• a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
• a dohányzás teljes kerülése
Mennyi mozgás szükséges?
• naponta 30 percig vagy tovább (esetleg 2×15 perc is jó)
• ajánlott a hét minden napján
• közepes intenzitású mozgás
A mozgás nemcsak a vérzsír problémák esetén hasznos, hanem ezen kívül
• csökkenti a halálozást
• csökkenti a vérnyomást
• csökkenti a cukorbetegség kialakulását
• csökkenti a csontritkulás kialakulását
• csökkenti a stresszt és a depressziót
Azok, akik korábban nem mozogtak rendszeresen, kérjék ki orvosuk tanácsát a fokozott mozgás megkezdése előtt. Az edzettségi állapottól függetlenül mindenkinek ajánlatos az első hetekben enyhébben növelni a terhelést és csak hosszabb idő alatt fokozatosan növelni a tempót.
A vérzsíreltérések és a szívbetegségek kivédésére jobb az olyan mozgás, amely az izmok megnyúlásával-rövidülésével jár, mint például az erős séta, kocogás, úszás. Hasonlóképpen jó a biciklizés, a táncolás. Nem tanácsoljuk viszont az izmok fokozott feszülésével járó mozgásokat, mint például a súlyemelés. A napi életritmus részét is képezheti a testmozgás. Autónkat parkoljuk le távolabb, a buszról szálljunk le 1-2 megállóval korábban és a maradék távot tegyük meg gyalog. Munkahelyünkön vagy otthon lépcsőzzünk többet, ha tehetjük. Használjuk a kerékpárt többet.
Étrendi tanácsok
Alacsony zsírtartalmú, rostokban gazdag étrend segít a koleszterinszintet csökkenteni. Elsősorban az állati zsiradékok veszélyesek, a magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek. Az étkezésben a mértékletesség a fő szabály, különösen az alkoholfogyasztásban. Egy-egy nap 1 pohár bornál ne fogyasszon többet. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mindenképp kerülendő.
Olajok és zsiradékok
A táplálékban három fajta zsiradék található: telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak erősen emelik a koleszterinszintet. Vannak kifejezetten egészséges zsírok is: ilyenek az olajos halakban található omega-3 zsírsavak vagy az olívaolaj. Az omega-3 zsírsavak felvételének legjobb módja a hetenkénti halfogyasztás. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, segíthet omega-3 halolajtartalmú kapszulák szedése is. Amit ajánlunk: zöldség, gyümölcs, rostos anyagok. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen módon csökkenti a friss zöldség és gyümölcs a szív- és érrendszeri kockázatot. Leginkább az antioxidánsok védő szerepét emelik ki. Mindenesetre csak a természetes formájában elfogyasztott gyümölcs és zöldség védő szerepe bizonyított, ezzel ellentétben a vitamintablettáknak nem igazolódott ilyen hatása.
Gyógyszeres kezelés
A lipidcsökkentő kezelés megindítása nagy szakértelmet igénylő orvosi feladat, ahol fel kell mérni a beteg többi kockázati tényezőjének súlyát, illetve figyelembe kell venni meglévő egyéb betegségeit. Ezért tanácsos szakorvos (lipidologus, cardiologus, esetleg belgyógyász) véleményét kikérni.
Statinok
Az összkoleszterin-szintet, a káros LDL-szintet és a trigliceridet csökkentik, a védő HDL-szintet emelik. Egyes statinok bizonyítottan javítják a koszorúérbetegek életkilátásait. Statinszedőknél kialakulhatnak enyhébb hasi panaszok, teltségérzet, gázosság, de emiatt a kezelést ritkán kell megszakítani. Szerencsére nagyon ritka, de súlyos állapottal is fenyegető mellékhatás az izombántalom, amire általános izomlázszerű fájdalom hívja fel a figyelmet. Ilyenkor mielőbbi orvosi vizsgálattal kell kizárni a háttérben a gyógyszer mellékhatást. Terhesekben, súlyos máj- és vesebetegségben szenvedőknél nem ajánlott statin szedése.
Fibrátok
Legjobban növelik a (védő) HDL-szintet és csökkentik a trigliceridszintet. Az LDL koleszterint is csökkentik A fibrátokat általában jól tolerálják a betegek, kevés mellékhatás jelentkezik. Terhességben nem szabad szedni, vese- és májbetegség esetén nagyon vigyázni kell.
Nikotinsav-származékok
A zsírsavak átalakulását gátolják a májban.
Epesavkötő gyanták
Ezek a gyógyszerek meggátolják az epesavak felszívódását a bélrendszerből, ezáltal a szervezet több koleszterint használ el az epesavak pótlására. Szedésük biztonságos, mert nem szívódnak fel, csak a bélben fejtik ki a hatásukat. Alkalmazásuknak sokszor gátat szab, hogy a betegekben jelentős részben erős puffadás, gázosság vagy szorulás jelentkezik.
Halolajok
Csökkentik az LDL-szintet. A halfogyasztás egészséges, különösen a magas omega-3 zsírsavtartalmú olajos halaké.
Kölcsönhatás
Ha a beteg a vérzsírcsökkentő szerekkel együtt más gyógyszereket is szed, mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát. Ha egyfajta vérzsírcsökkentő szerrel nem lehet a kívánt hatást elérni, akkor mindenképpen ajánlott specialista (lipidologus) tanácsának kikérése, mert többféle vérzsírcsökkentő kombinált szedése mellett a mellékhatások gyakorisága és súlyossága jelentősen megnő. A véralvadásgátló szerek (Syncumar) adagját sokszor módosítani kell, különösen fibrátok szedése esetén.

Cukorbetegség

Cukorbetegség
A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szőlőcukrot (glükózt) hasznosítható energiává alakítani. A glükóz szintjét és a sejtekbe való belépését az inzulin nevű hormon szabályozza, amely a gyomor mögött elhelyezkedő hasnyálmirigyben termelődik.
Hazánkban az ismert cukorbetegek száma körülbelül félmillióra becsülhető, de legalább ennyien lehetnek azok, akik már diabéteszesek, csak nem tudnak róla. Valószínű, hogy szintén százezres nagyságrendű azon egyének száma is, akiknél a szénhidrát-anyagcsere olyan enyhébb zavara igazolható, amely még nem minősül cukorbetegségnek, de az eltérés a normál anyagcseréjűektől már nyilvánvaló. Ezt az állapotot nevezzük csökkent glükóz-toleranciának.
A cukorbetegség főbb típusai
1-es típus (inzulinfüggő): gyermek- vagy serdülőkorban lép fel. Ilyenkor a szervezetben kevés az inzulin, vagy teljesen hiányzik.
2-es típus (egy ideig nem inzulinfüggő): felnőtt- vagy időskorban alakul ki. Az összes eset körülbelül 90%-a ebbe a típusba tartozik. Jellemzője az, hogy a hasnyálmirigy termel inzulint, de a szervezet nem tudja azt felhasználni.
Megemlítendő még a terhességi diabétesz, mely a terhesség idején alakul ki, vagy válik nyilvánvalóvá. A terhesség után rendszerint spontán megszűnik, de az érintett nők körében nagyobb a cukorbetegség későbbi kialakulásának kockázata.
A cukorbetegség leggyakoribb tünetei
Az 1-es típusban a tünetek csaknem mindig hirtelen (napok, hetek leforgása alatt) jelentkeznek.
Ezek közé tartozik:
• fokozódó szomjúságérzés
• kifejezett éhségérzet
• megnő a vizelet mennyisége
• gyors súlycsökkenés
• erős fáradtságérzés
A 2-es típusban a tünetek általában alattomosan (évek-évtizedek alatt) fejlődnek ki.
A főbb tünetek:
• kifejezett szomjúságérzet
• fokozott éhségérzés
• gyakori vizeletürítés
• fáradékonyság
• ingerlékenység
• látásromlás
• bőrviszketés
• a sebek, gyulladásos folyamatok gyógyulása lelassul
• a fertőzések gyakoribbá válnak
• kéz-, lábbizsergés és zsibbadás
• szexuális problémák

A vércukor normál értéke
Fontos tudnivaló, hogy a vércukor normál értéke éhgyomri állapotban 4,0 – 5,0 mmol/l körüli, de mindenképpen 6,0 mmol/l alatti. Ez azt jelenti, hogy „vércukra” mindenkinek van. Étkezések után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után 7,8 mmol/l alatt kell, hogy maradjon.
Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor értéke 7,0 mmol/l, vagy e feletti, az étkezések utáni két órás érték pedig 11,1 mmol/l, vagy ennél magasabb.
A vizeletben normális körülmények között cukor nem mutatható ki, cukorbetegségben viszont megjelenhet.
A cukorbetegség okai
Az 1-es típusban a betegség okai pontosan nem ismertek még, de az alábbi tényezők szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában
• a családban 1-es típusú cukorbetegség előfordulása
• vírusok támadhatják meg a hasnyálmirigyet
• zavar lép fel a szervezet védekező rendszerében, mely elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit
A 2-es típusban sem ismertek pontosan a betegség okai, de gyakrabban alakul ki olyan egyéneknél, akik
• 40 év felettiek
• családjukban már van cukorbeteg
• súlyfeleslegük van
• terhességük alatt átmenetileg cukorbetegség lépett fel
• 4500 gramm feletti gyermeket szültek
• súlyos betegségen vagy sérülésen estek át
A cukorbetegség heveny szövődményei
• hypoglykaemia (a vércukor 3,0 mmol/l alá történő csökkenése, mely a gyógyszeres kezelés mellékhatásaként jelentkezhet)
• hyperglykaemias ketoacidosisos coma (a szervezet vegyhatása savas irányba tolódik el, magas vércukorszinttel jár együtt, az inzulinhiányos anyagcsere-kisiklás súlyos formája)
A cukorbetegség késői szövődményei (főleg az 1-es típusban)
• retinopathia (a szemfenéki erek károsodása)
• nephropathia (a vese hajszálereinek károsodása)
• neuropathia (az idegrostokat ellátó erek károsodása)
A cukorbetegség nagyér-szövődményei (elsősorban a 2-es típusban jellemzők)
• a szívkoszorúerek megbetegedése (következménye lehet szívinfarktus)
• agyi érrendszeri betegségek (szélütést okozhat)
• a perifériás erek betegsége (elsősorban az alsó végtag artériáinak szűkülete)

A diabéteszes láb jellemzői
Cukorbetegeknél átlagosan negyvenszer gyakrabban kerül sor az alsóvégtag nem balesetre visszavezethető amputációjára, mint a hasonló korú, nem cukorbeteg lakosságnál. A „diabéteszes láb” kialakulásának fő oka a neuropathia, ami részben a vegetatív idegrendszer károsodását, részben az érző- és mozgatóidegek károsodását jelenti. Az elváltozásokat sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.
Melyek a megelőzés eszközei?
A rendszeres (félévente-évente), szakember által végzett lábvizsgálat mellett nagyon fontos a helyes lábhigiénia. Mire kell ügyelni?
• a betegnek naponta meg kell vizsgálnia lábát, talpát
• naponta kell lábat mosni langyos vízben szappannal, majd puha frottírtörölközővel – az ujjak között is – szárazra kell itatni
• a körmöket egyenesre kell vágni, a száraz bőrre puhító krémet kell használni
• a bőrkeményedéseket nedves horzsakővel kell eltávolítani
• soha nem szabad mezítláb járni
• kerülni kell a láb napoztatását és forró vizes palack vagy hőpárna használatát
• puha pamutzoknit és kényelmes cipőt kell viselni
• a gombás körmöket szakember bevonásával érdemes kezelni
A diabéteszes fogágybetegség (ínysorvadás)
Az ínysorvadás hosszan fennálló cukorbetegségben gyakori. Tartósan a normális közelében lévő vércukorszintekkel és gondos, rendszeres fogápolással sokat tehet a cukorbeteg fogai idő előtti elvesztésének megakadályozásáért.
A hypoglykaemia (heveny vércukorszint csökkenés) leggyakoribb tünetei
• gyengeség
• ajakbizsergés
• fejfájás
• látászavar
• éhségérzet
• izzadás, verejtékezés
• szapora szívműködés
• remegés
• zavartság
• eszméletvesztés
Mi a teendő hypoglykaemia esetén?
A betegnek gyorsan felszívódó cukortartalmú folyadékot (pl. kóla, gyümölcslé, tej) illetve szőlőcukrot, majd lassabban felszívódó szénhidrátot kell fogyasztania (pl. keksz). A müzliszelet különösen jó, mert gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátot is tartalmaz. Súlyos esetben intravénás glükóz, vagy a vércukorszintet emelő glukagoninjekció bőr alá vagy izomba történő beadására kerülhet sor. A gyakori hypoglykaemia azt is jelezheti, hogy módosítani kell a gyógyszeres beállítást. Hypoglikaemiás epizód után nem szabad autót vezetni!
A cukorbeteg a személyes iratai között mindig tartson magánál egy feljegyzést („diabéteszkártya”), amely feltünteti a kezelés részleteit és a sürgős esetben értesítendő személy(ek) telefonszámát.

A cukorbetegség egyensúlyban tartásának lehetőségei
Betegtájékoztató: a legalapvetőbb eszköze a diabétesz gondozásnak. Azt jelenti, hogy a cukorbeteg mindazt megtanulja, ami a diabétesz karbantartásához szükséges.
Étrendi kezelés (diéta): csak az egészséges táplálkozásba illő élelmiszereket szabad fogyasztani, meghatározott napszakokban kell étkezni, és a napi táplálékot egyénre szabottan kell elosztani. A legtöbb 2-es típusú cukorbeteg számára a legfőbb étkezési szempont kell legyen az elfogyasztott étel alacsony energiatartalma, hiszen csak energiaszegény étrend segítségével szabadulhatnak meg súlyfeleslegüktől, vagy tarthatják meg kívánatos testsúlyukat. A cukorbeteg szinte mindent fogyaszthat cukron, zsíron és alkoholon kívül.
Fizikai aktivitás (tréning): fontos a rendszeresség! Hetente legalább háromszor, minimum 30 perc mozgás szükséges. Leginkább az intenzív gyaloglás ajánlott.
Gyógyszeres kezelés: az 1-es típusú diabéteszben az életben maradáshoz naponta inzulin adására van szükség. A 2-es típusú cukorbetegségben a különböző hatásmechanizmusú tabletták széles választéka áll rendelkezésre, de egy idő után a normálishoz közelítő vércukorszint eléréséhez az inzulin már nem nélkülözhető. Az inzulin lehetővé teszi, hogy a cukor a vérből az izom- vagy a zsírsejtekbe bejuthasson.
Anyagcsere önellenőrzés: ez a vércukor – beteg által történő – rendszeres mérését, valamint a vizeletben megjelenő cukor és aceton kimutatását jelenti.
Megelőzhető-e a cukorbetegség?
Az 1-es típusú diabétesz megelőzése ma még megoldatlan.
A 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam öröklődhet, de diabétesz csak a káros külső tényezők (energiadús táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás) hatására alakul ki.
Mit tehetünk a cukorbetegség kialakulása ellen?
• Az első és legfontosabb az elhízás megelőzése. Ez már csecsemő- és kisgyermekkorban meg kell, hogy kezdődjék, sőt, ha igazán korán akarjuk kezdeni, akkor a magzati élet optimális feltételeit is biztosítani kell.
• A második lépés az anyatejes táplálás.
• A következő nagyon fontos dolog a gyermek mozgásban gazdag, egészséges életmódra nevelése és egészséges táplálása. A későbbi életidőszakban, az esetleges elhízást követően alkalmazott testtömeg-korrekció és életmódváltoztatás szükséges.
• Utolsó lehetőség az elhízással társult, frissen felfedezett cukorbetegség esetén az azonnal megkezdett fogyókúra.
Fontos tudnivaló, hogy a cukorbetegek az előírt, rendszeres orvosi ellenőrzések mellett vegyék fel a kapcsolatot a legközelebbi diabétesz egyesülettel, illetve klubbal.

Aranyér

Aranyér

Aranyérnek nevezi a köznyelv a végbélnyílás környékén megjelenő, repedt falú vénákból származó fájdalmas vérömlenyeket. Orvosi értelemben vett aranyér (nodi haemorrhoidales) a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő érpárnából (haemorrhoidalis plexus venás varicositása), a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulat. Az aranyeres csomók megnagyobbodhatnak, a végbélnyílás irányába kifordulhatnak, gyulladásos folyamat léphet fel, bennük véralvadék (thrombus) képződhet, ekkor fájdalmassá válnak, vérezhetnek.
Attól függően, hogy a végbélnyílástól merre helyezkednek el, külső vagy belső aranyérről beszélhetünk. A külső aranyeres csomók a linea dentata alatt helyezkednek el és laphámmal fedettek. A belső aranyeres csomók a linea dentata felett képződnek és végbél (rectum) nyálkahártya borítja őket. Az aranyeres csomók típusosan a jobb elülső, jobb hátulsó és bal oldalsó rectum területeken keletkeznek, egyaránt előfordulnak felnőtteken és a gyermekeken.
Az elsődleges ok örökletes kötőszöveti gyengeségben keresendő. Öröklött oknak véljük a vénabillentyűk gyengeségét is, melynek következtében a vér visszaáramlik. A leggyakoribb közvetlen kiváltó ok a székelés közbeni erőlködés (fokozott nyomás székeléskor), ami székrekedés esetén nyilván gyakrabban fordul elő, közvetetten tehát jelentős szerepe van a helytelen, rostszegény táplálkozásnak. Nőknél, várandósság alatt az altestre nehezedő nyomás vezethet aranyér képződéshez, szülés után ezek az nodusok rendszerint visszahúzódnak. Bizonyos májbetegségek (pl. májcirrhosis) is kiválthatják. Megjelenésének kedvez az erős köhögés, az ülő életmód és a mozgáshiány, az elhízás. Kiváltó, állapot rontó tényezőnek tartjuk a hashajtók túlzott használatát, mely során a bél ürülésre kényszerülhet akkor is, amikor a végbél záróizomzata még zárt helyzetben van – ekkor ugyanis a fokozott nyomás megterheli a végbelet.
Az aranyér betegség gyakran panaszmentesen zajlik, különösen az enyhe fokú belső aranyeres csomó lehet igen sokáig tünetmentes. A kórkép súlyosbodásával azonban a vérzés, kidomborodás vagy fájdalom gyakori tüneteknek számítanak. A vérzés (a vénák fala vékony, könnyen megreped és vérzik) nem minden esetben jár fájdalommal, jellegzetesen a székletürítést követően észlelhető, vércsíkot húzva a székleten vagy a toalettpapíron. Mennyisége rendszerint csekély, általában ritkán vezet jelentős vérvesztéshez, esetleg vérszegénységhez. A külső és belső aranyeres csomók egyaránt előboltosulhatnak, majd spontán visszahúzódhatnak vagy kézzel visszahelyezhetők. A kívülre került csomó felszíne sebesre dörzsölődhet, váladékozhat. Jellegzetesen, a fájdalom székeléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, kellemetlen, feszítő, szúró fájdalom maradhat vissza. A gyulladt, thrombotisalt (vérrögöt tartalmazó), kifekélyesedett haemorrhoidok súlyos fájdalmat is okozhatnak (heveny aranyeres krízis). Kevésbé gyakori következmény a belső haemorrhoidalis csomók esetén a nyákürítés és a nem teljes kiürülés érzés, a fokozódó székrekedés, melyet a széklet útját elzáró csomók okoznak. A fájdalmas külső aranyér betegség mellett nehezebb a végbélnyílás környékének tisztán tartása. A végbélnyílás régió viszketése rendszerint nem az aranyér tünete, a nem megfelelő tisztán tartásából adódó érzés.
Általános tapasztalat, hogy a betegek panaszaikat kínosnak érzik, és nem szívesen fordulnak orvoshoz.
A gyulladt, rögösödött, duzzadt, leszorított aranyér fájdalmas kemény dudorként tapinthatóvá válik a végbélnyíláson kívül, diagnózisa a végbélnyílás megtekintése alapján azonnal felállítható. A rectalis vérzést azonban csak a súlyosabb betegségek (jó és rosszindulatú végbéldaganatok) kizárása után szabad aranyérnek tulajdonítani. A kivizsgálásában – fájdalommentes aranyér esetén is – a rectoscopia (végbéltükrözés) alapvető. Az aranyér vizsgálatával párhuzamosan életkortól és egyéb tünetektől függően további vizsgálatok (gyakran teljes vastagbéltükrözés) elvégzése is indokolt lehet, hogy egyúttal egyéb rosszindulatú betegség is kizárható legyen.
Az aranyérnek négy stádiumát különböztetik meg. A kezdeti stádiumban az aranyerek kissé megnagyobbodott, tünetmentes csomók a végbélnyílás közelében, a végbéltájék enyhe duzzanata, székeléskor enyhe fájdalom jelentkezik. Második stádiumban a csomók székeléskor rövid időre kitüremkednek a végbélnyílás elé, de utána maguktól visszahúzódnak. A fájó, égető érzés fokozódik, a terület váladékozhat, világos piros vérzés színezheti a székletet. Még későbbi, harmadik és negyedik stádiumban a csomók nem húzódnak vissza, illetve csak akkor, ha az ujjunkkal nyomjuk vissza a végbélnyílás mögé. A már meglévő tünetekhez erősödő fájdalom, a nyálkahártya gyulladása társul, a nyálkahártya berepedhet. A IV. stádiumban már súlyos gyulladásos állapot is kialakulhat.
A megelőzésre már kisgyermekkorban kell figyelnünk, különösen az aranyeres szülők gyerekeinél. Megelőző hatású minden, ami a székrekedés kialakulása ellen hat, a rendszeres étkezés, egy bögre meleg folyadék elfogyasztása reggel. A székletürítés is lehetőleg mindig ugyanabban az időben történjék, beállt életritmus esetén kevésbé fenyeget, hogy a széklet visszatartására kényszerülünk az inger ellenére, ami székrekedést okozhat. Székletürítés után mossuk meg az altestet, de legalább töröljük meg nedves babatörlő- vagy intim kendővel. A végbéltájék megtörlésére ne használjunk durva, kemény toalettpapírt. Hasznos a bidé használata is. Helyes táplálkozással, az ételek megfelelő megrágásával segíthetjük, hogy a széklet lágy legyen. Természetesen a testmérettől függően legalább mintegy napi két liter folyadékot kell fogyasztani, a rostdús, kevés cukrot tartalmazó táplálék megelőzi a renyhe bélmozgást.
A kezelés a betegség súlyosságától függ. A tünetmentes aranyerek rendszerint nem igényelnek kezelést. Az oki kezelések a székletürítés beállítását, megfelelő állagát célozzák. Székletlágyítók enyhíthetnek a székrekedésen, és figyelni kell a megfelelő, rostdús táplálkozásra. Ajánlott élelmiszerek: müzli- és korpafélék, tejtermékek, szezámmag, lenmag, psyllium mag, napraforgó, méz, mazsola, búzacsíra, zöldségek, héjastul fogyasztott gyümölcsök, mogyoró. A székrekedésre hajlamosak rendszeresen iktassanak be étrendjükbe olyan ételeket, amelyek kicsit megmozgatják a bélrendszert: ilyenek a joghurt, a savanyú káposzta, a szilva- és baracklekvár vagy egy korty kávé, egy fürt szőlő, ill. ezek kombinációja. A fogó hatású élelmiszerek (alma, banán vagy a kakaó és csokoládé) mértékkel fogyasztandók. Kerülendő a túl sok fehérkenyér, rizs és tésztafélék fogyasztása, a kóla, a fekete tea, a zsíros, fűszeres ételek, hámozott gyümölcsök, túl sok hús. Ismét felhívjuk a figyelmet, a rostdús táplálkozás mellett bőségesen igyon folyadékot. Gyakran jelentkező székrekedésnél is érdemes kerülni a hashajtókat, mert hosszútávon lustává és hashajtófüggővé teszik a beleket. Étkezés előtt egy kanál paraffinolaj segít, hogy a széklet könnyen üríthető legyen.
Az enyhe panaszokat is ki kell vizsgálni, majd kúppal, kenőccsel karban tarthatók. A véralvadék miatt fájdalmas aranyeret ülőfürdővel kezelhetjük, kiegészítve a helyi érzéstelenítő kezeléssel, fájdalomcsillapító és a vénák kiürülését elősegítő gyógyszerekkel. Meleg ülőfürdőket sós vízben vagy a fertőtlenítő és gyulladás gátló hatású kamillás és kálium-permanganátos ülőfürdőként, kb. 15 percen át ajánlatos végezni. Székelés után a végbélnyílást és környékét nagyon óvatosan tisztítsa, lehetőleg nem papírral, hanem meleg szappanos vízzel. Rendszeres testmozgás javasolt a székrekedés ellen, hasznos a keményebb ülőalkalmatosságok használata. Egy gyakorlat könnyen, csaknem észrevétlenül, munkahelyen is elvégezhető: széken ülve 10 másodpercre szorítsa meg fenékizomzatát, majd lazítson. Többször (legalább 5-6-szor) ismételje meg a gyakorlatot, amely erősíti az alsó medencei izmokat. Mindezt naponta több alkalommal tegye meg.
Állapotrosszabbodás, fokozódó vérzés, következményes vérszegénység, a vénás csomók rögösödése, elfertőződése, a nodusok előreesése a végbélnyíláson át műtéti beavatkozást tehet szükségessé. Sebészeti eljárások közül, a betegség korai stádiumaiban az injekciós sclerotherapia, gumigyűrűs lekötés (ligatio), Longo féle műtét eredményre vezethet. Szabályszerű műtét (haemorrhoidectomia) a III. és IV. stádiumban válik szükségessé, leggyakrabban a Milligan-Morgan és Parks féle műtétet alkalmazzák. Sürgősségi esetként a véna megnyitását, a vérrög eltávolítását az erős fájdalom, annak csökkentése indokolja.

Rendelési idő
 

Dr. Martinkó István

Hétfő 8-12
Kedd 12-16
Szerda 8-12
Csütörtök 8-12
Péntek 8-12