Nem látható semmi bíztató..

Az elmúlt évtizedek alatt egyre láthatóbb mélységre süllyesztették Magyarországon az egykor világhírű orvoslás rangját, évente több mint ezren fordítanak hátat az országnak. MInden szakmabeli, szakmáját még mindig szerető,vagy elhagyni már képtelen gyógyító látja és tudja is, hogy változtatás híján kezelhetetlen káosz lesz a betegellátásban.
A világ minden táján válságban van az egészségügy, hiszen az életkor megnyúlása és az életminőség javulása költségessé és bonyolulttá tette az ellátást, jelentősen megváltoztatta a tradicionális orvos-beteg viszonyt. Ezzel együtt elfogynak a szakemberek a kórházakból, amit a kormány erőfeszítései legfeljebb mérsékelhetnek, a negatív folyamat visszafordítása sürgető konszenzust sürget. MInden egészségügyi ellátási szinten és intézményben egyértelműen fogyóban a szakemeberek, szakdolgozói személyzet túlterhelt, nagy a fluktuáció.
Összetett kórról van szó, de a legsúlyosabb a bizalomvesztés. Sok-sok évtized alatt sikerült a legalsó szintekre süllyeszteni Magyarországon az egykor nagy tisztelettel övezett orvoslás rangját, de akik ezt tették, nem számoltak a bumerángef-fektussal. Akik látják és értik a folyamatokat, ők tisztában vannak azzal, hogy az orvoslás itthon már nem tartozik a népszerű szakmák közé.
Az alacsony keresetek mellett a legtöbb helyen rosszak a munkafeltételek is. És nemcsak a biztosító által korlátozott gyógyítási volumenkorlát, de a betegekre fordítható időhiány is frusztrálja az orvosokat. Amíg régebben protekcióval el lehetett intézni egy-egy kórházi beavatkozást, ma már ez sem megy. Ezen és még sok-sok mindenen talán mindenkinek el kellene gondolkodnia.
(Eredeti írás: Perner Ferenc, Figyelő Online)