Hiperlipidémia
Kockázati tényezők
A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsírszint, ezen belül az emelkedett koleszterinszint is kockázatnövelő hatású. Szakorvosi segítséggel bárki kiszámíthatja, hogy milyen esélye van koszorúér-betegség kifejlődésére. Azt is lemérhetjük, hogy életmódváltással és megfelelő kezeléssel ez a kockázat hogyan csökkenthető.
Kóros vérzsírszint
A koleszterin zsírban oldódó vegyület, a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyag. A legtöbb táplálékban kevés koleszterin van, kivétel a tojássárgája és a máj. Az emberi szervezetben a koleszterint a máj építi fel telített zsírokból. Az összes koleszterinszintet a különböző koleszterinfrakciók együttesen adják. Ezek közül az úgynevezett LDL koleszterin káros, az érelmeszesedést fokozó összetevő. A HDL koleszterin, az ún. védő koleszterin pedig előnyös, mert hozzásegít a káros koleszterinrészecskék eltávolításához a véráramból. A koleszterin mellett a trigliceridszint emelkedése is elősegíti a szívkoszorúér-betegség kialakulását. Fontos tudnivaló, hogy a táplálkozásban leginkább a telített zsírok korlátozására kell figyelni.
Normális vérzsírszint
Vérzsír összetevő – kívánatos szint:
• összes koleszterin 5,2 mmol/l alatt
• LDL-koleszterin 2,6 mmol/l alatt
• HDL-koleszterin („védő”) 1.1 mmol/l felett
• triglicerid 1,7 mmol/l alatt
A fenti értékek átlagos kockázatú, egészséges emberekre vonatkoznak. Azoknak, akiknek már kimutatott koszorúér-betegségük, cukorbetegségük van, vagy a kockázatuk egyéb ok miatt emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorúbb értékeket írnak elő. Magyarországon az átlagos koleszterinszint 5.6 mmol/l (minden felnőttre számítva) – ami már kórosan emelkedett érték. Ennek fő oka a telített zsírokban gazdag étrend. Nagyrészt ez magyarázza, hogy miért van hazánkban jóval több szívinfarktus, mint a legtöbb országban.
Mi okozza a kóros vérzsír-emelkedést?
A vérzsírok emelkedését okozó tényezők közül legfontosabb a helytelen életmód, a nem megfelelő étkezés. Örökletes okok és egyes anyagcsere betegségek, elsősorban a cukorbetegség is magas vérzsírszinthez vezethetnek. A dohányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya, a túlzott alkoholfogyasztás szintén magas vérzsírszinttel társul. A táplálékokban a magas telített zsírtartalmú, állati eredetű zsírok vezetnek leginkább kóros koleszterin szinthez. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz. A telítetlen zsírsavak viszont – például a növényi olajok, halak – a kóros koleszterinszint (főleg az LDL koleszterin) csökkenését segítik elő. Ezért kell a táplálkozásban a telítetlen zsírok arányát emelni.
Családban halmozódó koleszterin emelkedés (Familiaris hypercholesterinaemia – FH)
Minden ötszázadik ember ebben a betegségben szenved, ami egyúttal az egyik leggyakoribb örökletes betegség. Jellemzője, hogy egy kóros génváltozás miatt a koleszterinszint rendkívül magas, 8 és 12 mmol/l közötti, de előfordulhat 20 mmol/l-t meghaladó érték is. A triglicerid szint általában normális. Az ilyen emberek koleszterinszintje már születésüktől kezdve magas. A korai – harmincas, negyvenes életkorban bekövetkező – szívinfarktus veszélye igen magas az FH-ban szenvedők között. A szakorvosi kezelés megindítása ezért nagyon fontos. A családi halmozódás miatt érdemes a 8 mmol/l koleszterinszint feletti betegek közvetlen vérrokonait leszűrni még tünetmentes állapotban is. A szív és egyéb érrendszeri betegségek igen magas kockázata miatt az ilyen betegek kezelése sokszor egyetlen szerrel nem oldható meg, csak kombinált gyógyszeres terápiával.
Tanácsunk tehát: ha az Ön koleszterinszintje 8 feletti, de a triglicerid nem magas, gondolni kell FH kiszűrésére a családtagokban is! Az idejében megkezdett kezeléssel a betegségmentes élettartam évtizedekkel kitolható.
A betegség kezelése
A vérzsíreltérések kezelésére ma már sok hatékony gyógyszer érhető el hazánkban is. A vérzsírbetegségek nagy része azonban környezeti-életmódi okokra vezethető vissza, ezért még fontosabb az életmódváltás.
Az életmódváltás elemei
• megfelelő táplálkozás
• rendszeres testmozgás
• a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
• a dohányzás teljes kerülése
Mennyi mozgás szükséges?
• naponta 30 percig vagy tovább (esetleg 2×15 perc is jó)
• ajánlott a hét minden napján
• közepes intenzitású mozgás
A mozgás nemcsak a vérzsír problémák esetén hasznos, hanem ezen kívül
• csökkenti a halálozást
• csökkenti a vérnyomást
• csökkenti a cukorbetegség kialakulását
• csökkenti a csontritkulás kialakulását
• csökkenti a stresszt és a depressziót
Azok, akik korábban nem mozogtak rendszeresen, kérjék ki orvosuk tanácsát a fokozott mozgás megkezdése előtt. Az edzettségi állapottól függetlenül mindenkinek ajánlatos az első hetekben enyhébben növelni a terhelést és csak hosszabb idő alatt fokozatosan növelni a tempót.
A vérzsíreltérések és a szívbetegségek kivédésére jobb az olyan mozgás, amely az izmok megnyúlásával-rövidülésével jár, mint például az erős séta, kocogás, úszás. Hasonlóképpen jó a biciklizés, a táncolás. Nem tanácsoljuk viszont az izmok fokozott feszülésével járó mozgásokat, mint például a súlyemelés. A napi életritmus részét is képezheti a testmozgás. Autónkat parkoljuk le távolabb, a buszról szálljunk le 1-2 megállóval korábban és a maradék távot tegyük meg gyalog. Munkahelyünkön vagy otthon lépcsőzzünk többet, ha tehetjük. Használjuk a kerékpárt többet.
Étrendi tanácsok
Alacsony zsírtartalmú, rostokban gazdag étrend segít a koleszterinszintet csökkenteni. Elsősorban az állati zsiradékok veszélyesek, a magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek. Az étkezésben a mértékletesség a fő szabály, különösen az alkoholfogyasztásban. Egy-egy nap 1 pohár bornál ne fogyasszon többet. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mindenképp kerülendő.
Olajok és zsiradékok
A táplálékban három fajta zsiradék található: telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak erősen emelik a koleszterinszintet. Vannak kifejezetten egészséges zsírok is: ilyenek az olajos halakban található omega-3 zsírsavak vagy az olívaolaj. Az omega-3 zsírsavak felvételének legjobb módja a hetenkénti halfogyasztás. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, segíthet omega-3 halolajtartalmú kapszulák szedése is. Amit ajánlunk: zöldség, gyümölcs, rostos anyagok. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen módon csökkenti a friss zöldség és gyümölcs a szív- és érrendszeri kockázatot. Leginkább az antioxidánsok védő szerepét emelik ki. Mindenesetre csak a természetes formájában elfogyasztott gyümölcs és zöldség védő szerepe bizonyított, ezzel ellentétben a vitamintablettáknak nem igazolódott ilyen hatása.
Gyógyszeres kezelés
A lipidcsökkentő kezelés megindítása nagy szakértelmet igénylő orvosi feladat, ahol fel kell mérni a beteg többi kockázati tényezőjének súlyát, illetve figyelembe kell venni meglévő egyéb betegségeit. Ezért tanácsos szakorvos (lipidologus, cardiologus, esetleg belgyógyász) véleményét kikérni.
Statinok
Az összkoleszterin-szintet, a káros LDL-szintet és a trigliceridet csökkentik, a védő HDL-szintet emelik. Egyes statinok bizonyítottan javítják a koszorúérbetegek életkilátásait. Statinszedőknél kialakulhatnak enyhébb hasi panaszok, teltségérzet, gázosság, de emiatt a kezelést ritkán kell megszakítani. Szerencsére nagyon ritka, de súlyos állapottal is fenyegető mellékhatás az izombántalom, amire általános izomlázszerű fájdalom hívja fel a figyelmet. Ilyenkor mielőbbi orvosi vizsgálattal kell kizárni a háttérben a gyógyszer mellékhatást. Terhesekben, súlyos máj- és vesebetegségben szenvedőknél nem ajánlott statin szedése.
Fibrátok
Legjobban növelik a (védő) HDL-szintet és csökkentik a trigliceridszintet. Az LDL koleszterint is csökkentik A fibrátokat általában jól tolerálják a betegek, kevés mellékhatás jelentkezik. Terhességben nem szabad szedni, vese- és májbetegség esetén nagyon vigyázni kell.
Nikotinsav-származékok
A zsírsavak átalakulását gátolják a májban.
Epesavkötő gyanták
Ezek a gyógyszerek meggátolják az epesavak felszívódását a bélrendszerből, ezáltal a szervezet több koleszterint használ el az epesavak pótlására. Szedésük biztonságos, mert nem szívódnak fel, csak a bélben fejtik ki a hatásukat. Alkalmazásuknak sokszor gátat szab, hogy a betegekben jelentős részben erős puffadás, gázosság vagy szorulás jelentkezik.
Halolajok
Csökkentik az LDL-szintet. A halfogyasztás egészséges, különösen a magas omega-3 zsírsavtartalmú olajos halaké.
Kölcsönhatás
Ha a beteg a vérzsírcsökkentő szerekkel együtt más gyógyszereket is szed, mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát. Ha egyfajta vérzsírcsökkentő szerrel nem lehet a kívánt hatást elérni, akkor mindenképpen ajánlott specialista (lipidologus) tanácsának kikérése, mert többféle vérzsírcsökkentő kombinált szedése mellett a mellékhatások gyakorisága és súlyossága jelentősen megnő. A véralvadásgátló szerek (Syncumar) adagját sokszor módosítani kell, különösen fibrátok szedése esetén.