Archive for the ‘Jogszabályok’ Category

Gyógyászati segédeszköz rendelése :14/2007. (III. 14.) EüM rendelet

Részlet:

12. § (1)86 A 10. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével a fekvőbeteg-gyógyintézetben (a továbbiakban: intézmény) kezelt beteg részére a rehabilitációjához, végleges ellátásához már az ott tartózkodása alatt indokolt végleges gyógyászati segédeszközt az intézmény orvosa rendeli, amennyiben a felírói körre, illetve a szakorvosi javaslat tételére meghatározott szakképesítés valamelyikének megfelelő szakvizsgával rendelkezik. Az intézményből elbocsátott beteg részére a szükséges gyógyászati segédeszközt az intézmény orvosa rendelheti, amennyiben a felírói körre, illetve a szakorvosi javaslat tételére meghatározott szakképesítés valamelyikének megfelelő szakvizsgával rendelkezik. A rendelt gyógyászati segédeszközt a beteg kórlapján, valamint zárójelentésén fel kell tüntetni.
(2) A társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyászati segédeszköz javítását a kezelőorvosnak vagy a háziorvosnak vényen kell rendelnie az eszköz pontos megnevezésének és a hiba jellegének feltüntetésével.
(3) A támogatott eszköz házhoz szállítása esetén a forgalmazó a jogosultat nyilvántartásba veszi, a kiszállítás időpontját, az adott eszköz fajtáját és mennyiségét a nyilvántartásban ellenőrizhető módon rögzíti.

6) Az egyes gyógyászati segédeszközök kihordási idejének letelte előtt társadalombiztosítási támogatással akkor rendelhető ismét azonos rendeltetésű gyógyászati segédeszköz csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz, ha
a) a beteg egészségi, illetve testi állapotában bekövetkezett változás ezt szükségessé teszi, vagy
b) a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű használat közben, de a szavatossági időn túl hibásodott meg oly mértékben, hogy nem javítható, vagy az egyszeri javítási költség meghaladja az új gyógyászati segédeszköz árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás – a javítás időpontjában érvényes – összegének 60%-át és az erről szóló, szakszerviz által a vény érvényességi idején belül kiállított igazolást a beteg az orvos számára bemutatja.
(7)88 A gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő javítását, karbantartását, selejtezését a gyártó, vagy annak meghatalmazott képviselője végezheti.
(8) A (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti rendelés esetén az orvosi dokumentációban fel kell tüntetni a rendelés indokát.

13. § (1)98 Társadalombiztosítási támogatással gyógyászati segédeszköz a gyógyszerek rendelésére használatos, a társadalombiztosítás által rendszeresített, a (3) bekezdés szerint kitöltött vényen, szemüveglencse és szemüvegkeret, kontaktlencse és kontaktlencse-tartozék a 14. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon rendelhető. Fogtechnikai eszköz rendelése esetén a társadalombiztosítás által rendszeresített vényhez csatolni kell a 15. számú mellékletben meghatározott „Munkalap a rögzített fogpótláshoz”, illetve a „Munkalap a lemezes fogpótláshoz” elnevezésű nyomtatványt. A vényen fel kell tüntetni a fogpótlás és fogszabályozás segédeszközének megnevezését.
(2)99 Egy vényen csak egyféle – az adott funkcionális csoportba tartozó – gyógyászati segédeszköz és annak tartozékai rendelhetők. Amennyiben az eszköz és annak tartozékai eltérő jogcíműek, csak külön vényen rendelhetők.
(2a)100 A szakorvosi javaslatra eszköz abban az esetben rendelhető, ha a szakorvosi javaslat tartalmazza:
a) a „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyászati segédeszköz rendeléséhez” szöveget,
b) a szakorvosi javaslat keltét, időtartamát,
c) a szakorvosi javaslatot adó orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot,
d) a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és a TAJ-át, valamint betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód),
e) a szakorvosi javaslatot adó orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot, megnevezését, kódját,
f) a funkcionális csoport ISO kódját és megnevezését,
g) a javasolt gyógyászati segédeszköz szükséges mennyiségét a kihordási idő figyelembevételével, és
h) az orvos saját kezű aláírását és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát.
(3) A vényen az orvosnak fel kell tüntetnie:
a)101 az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény 14/A. §-ában meghatározott, a betegre vonatkozó személyes és egészségügyi adatokat;
b) a kötelezően alkalmazandó közösségi szabály és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó betegek esetében az ország kódját, az ellátás alapjául szolgáló formanyomtatvány betű- és számjelét, a beteg külföldi biztosítási/azonosító számát;
c)102 a rendelés időpontját, a társadalombiztosítási támogatás jogcímét, a rendelt eszköznek a Gtv. 33. § (6) bekezdése szerinti közlemény alapján történő megnevezését és darabszámát;
d)103 az egészségügyi szolgáltató – a szolgáltató működési engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv által meghatározott – 9 jegyű szolgáltatói azonosítóját, a pro família rendelés kivételével;
e)104
f) az orvos nevét, munkahelyének (rendelőjének) címét, telefonszámát és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát;
g)105
h) az orvos saját kezű aláírását és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát;
i)106 szakorvosi javaslatra rendelhető eszköz esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát, valamint a szakorvosi javaslat keltét, továbbá a szakorvosi javaslatot adó orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot,

Beutalás műtétet megelőző vizsgálatokra

A műtétek elvégzése előtti vizsgálatokkal kapcsolatos beutalási renddel kapcsolatban az alábbiakban tájékoztatjuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának szakmai állásfoglalásáról. 

Ki jogosult és köteles a beutalásra tervezett műtétet megelőző kivizsgálások esetében?

A beutalási rendről szóló általános szabályok szerint, így a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ebtv. Vhr.) 2. § (2) bekezdésének b) és c) pontja alapján az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat a járóbeteg-szakellátás — ideértve a (1) bekezdés b) pontjában foglalt gondozókat és a genetikai tanácsadókat is — orvosa, továbbá a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél foglalkoztatott orvos — ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát — utalhatja be.

Az Ebtv. Vhr. 3. § (2) bekezdése alapján a biztosítottat a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokra az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV.2.) NM rendelet 2. mellékletében külön jelzéssel ellátott, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben meghatározott esetekben kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be.

Továbbá az Ebtv. vhr. 3/A. § (7) bekezdése alapján, (…) amennyiben a járóbeteg-szakellátás orvosa a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését tartja szükségesnek, a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetbe utalja.

Amennyiben a járóbeteg-szakellátás szakorvosa ezzel egyidejűleg a páciens számára további, más szolgáltató, szakrendelés által elvégezhető eljárás elvégzését szükségesnek tartja, akkor a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvének I. fejezet Általános szabályok 4. Elszámolhatósági szabályok 4.1. Általános szabályok (A24)-es szabályában foglaltak szerint „az orvosi eljárásra történő beutalást más szolgáltatótól nem kérheti.”

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint tehát a fekvőbeteg-gyógyintézetben elvégzendő műtétet megelőző vizsgálatokra történő beutaló a háziorvostól semmiképpen sem kérhető, arra a járó- vagy fekvőbeteg-intézmény orvosa köteles beutalni a beteget.

Tájékoztatom továbbá, hogy a beutalási rendre vonatkozó szabályok megsértése esetén az Ebtv. 37. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szolgáltató az ellátás finanszírozási összegének megtérítésére kötelezhető. 

Összefoglalásul:

„A műtétek elvégzése előtti vizsgálatokra történő beutalás rendjére hivatkozással, a fentiekben ismertetett jogszabályok, valamint a szabálykönyv alapján megállapítható, hogy a műtét elvégzését előíró fekvőbeteg-gyógyintézet az előzetes vizsgálatokat — a beteg érdekeinek figyelembe vételével — vagy a beteg lakóhelye szerint ellátási kötelezettséggel rendelkező járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, vagy saját intézményén belül végezheti el.

Amennyiben a műtétet végző intézmény szolgáltatásait meghaladó vizsgálatokra van szükség, abban az esetben a beteget átutalja — elsősorban a lakóhelye szerint ellátási kötelezettséggel és — a vizsgálat elvégzéséhez szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóhoz. A műtét előtt szükséges vizsgálatokra történő beutaló kiállítása az alapellátást végző háziorvostól nem kérhető.”

Dr. Dérer István mb. igazgató Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-Magyarországi Területi Hivatala (Forrás: Háziorvosi Híradó)

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

  102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

2. §

E rendelet alkalmazásábana) súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősülő súlyosan fogyatékos személy,

ab) a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy,

ac) a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkező személy; 

14. § (2) a) e rendelet hatálybalépését követően új, az R. 2. és 3. számú melléklete szerinti szakvélemény nem állítható ki, 

A kormányrendelet értelmében 2011. 07. 05-től a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos szakértői tevékenység már nem háziorvosi  feladat.

A páciens nyilatkozik az egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatainak megismerhetőségéről

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (továbbiakban Eüak.) 2011. április 1-től hatályos rendelkezései lehetővé teszik, hogy a háziorvosok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár informatikai rendszeréből lekérdezzék, betegük mikor és milyen jellegű, a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatást vett igénybe.

A fenti jogszabály 2011. április 1-től hatályos 11. § (3) bekezdése az alábbiakat írja elő:

„(3) A háziorvos a 4. § (1) bekezdése szerinti cél érdekében – amennyiben az érintett ezt írásban nem tiltotta meg – jogosult a hozzá bejelentkezett biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről – az első elektronikus lekérdezés előtt – tájékoztatni kell. A háziorvos az egészségügyi dokumentációban a tájékoztatás és az esetleges tiltakozás tényét rögzíti, amit a beteg aláírásával ellenjegyez.”

Gépjárművezetés egészségi alkalmasságának jogi háttere

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

18. § (6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:

n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

u) az a)–t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200013.NM

Gépjárművezetés egészségügyi alkalmassága

2011. január 1-től jelentősen szigorodtak az alkalmassági feltételek. Krónikus betegek jelentős része csak szakorvosi vélemény birtokában kaphat igazolást, amiért szintén térítést kell fizetni. A megadható időt az elbíráló orvos állapítja meg.  Részletesen a jogszabályok kategóriában.

Utazási költségtérítés

Utazási költségtérítés
Vhr. 11. § (1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott – a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett – viteldíj árával.
(2) A közforgalmú közlekedési eszközök igénybevétele során a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén jár az utazási támogatás.
(3) Az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult
a) a 2. § (2)-(3) bekezdései, továbbá a 3. § (1) és (3) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,
b) az egészségügyi szakellátás orvosa – ideértve a gondozóintézet szakorvosát is – a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás – ideértve az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszarendelés esetét is – és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,
c) az orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátás rendelésére jogosult orvos a beutaláskor, elbocsátáskor pedig a szanatórium által kijelölt orvos,
d) gyógyászati ellátás igénybevétele esetében, az annak rendelésére jogosult orvos az elrendelésekor – megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is – által kijelölt személy,
e) egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó (forgalmazó) által kijelölt személy,
f) az OOSZI illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetőleg a vizsgálatot követően,
g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálatot követő hazautazás érdekében,
h) az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdésében említett esetben – a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejűleg – az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kijelölt személy.

(8) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki a külön jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult.
Ha a beutalt díjmentes utazásra jogosult – és beutalásra jogosult orvos javaslat alapján – kísérőre van szüksége, akkor az utazási utalványt ki kell állítani.

Szanatóriumi beutalás

A 113/2005-ös korm.rendeletet:

(4) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléshez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövőmények tekintetében illetékes szakorvos, illetve a rehabilitáció vagy fiziotherapia szakorvosa utalhatja be.

“20/1995. (VI. 17.) NM rendelet

az orvosi rehabilitáció keretében történő szanatóriumi ellátás rendjéről

3. § A korai, akut esemény utáni rehabilitációra szoruló beteg szanatóriumi ellátását az utókezelés optimális időpontjában az akut ellátást végző kórházi osztály közvetlenül kezdeményezi az ellátására szakmailag illetékes egészségügyi intézménynél.

4. § (1) A gyermek szanatóriumi ellátását a gyermekosztály közvetlenül, illetve a házi gyermekorvos vagy a gyermeket kezelő háziorvos az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett beutalási javaslattal kezdeményezi a speciális gyermekszakrendelésnél vagy szakrendelésnél. A szakorvos a gyermek vizsgálata után javasolja a beutalást a megfelelő szanatóriumba.
(2) Az (1) bekezdés és a 3. § hatálya alá nem tartozó betegek szanatóriumi ellátását a háziorvos, illetve a kezelőorvos az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett beutalási javaslattal kezdeményezi a szakrendelőnél, illetve szakambulanciánál vagy gondozónál.

Szabálykönyvrészlet

“Amennyiben a járóbeteg-szakellátás szakorvosa a páciens számára további, más szolgáltató, szakrendelés által elvégezhető eljárás elvégzését szükségesnek tartja, az orvosi eljárásra történő beutalást más szolgáltatótól nem kérheti.”

Megjegyzés : Ez azt jelenti, hogy bármilyen szakrendelés, kórház orvosa a beteg számára további vizsgálatot javasol, akkor az ehhez szükséges beutalókkal és útiköltségtérítéssel neki kell a beteget ellátnia, nem küldheti ezekért vissza a háziorvoshoz. A szabály logikus, hiszen betartásával a betegnek nem kell ezért újból megjelenni a háziorvosnál , valamint a szakellátás finanszírozása ezt is tartalmazza. ( dr. Martinkó )

Parkolási igazolvány

218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról
A Kormány a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi XIX. törvény 23. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: igazolvány) olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.
(2) A biztonsági okmányra vonatkozó adminisztratív védelmi szabályok megtartásának ellenőrzésére az igazságügyi és rendészeti miniszter jogosult.
2. § E rendelet alapján igazolványra az a személy jogosult,
a) aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
b) aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül,
c) akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy
d) aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1-2.) vagy autistának (N.1.) minősül
és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények valamelyikével igazolja.
3. § (1) Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) jár el.
(2) Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemnek a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A kérelemhez mellékelni kell az 1. számú mellékletben meghatározott szakvéleményt. A jogosult a kérelemhez csatolhatja, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben csatolja egy darab igazolványképét is.
(3) Az igazolvány kiadására irányuló eljárásban a jogosult – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – személyesen jár el.
(4) A körzetközponti jegyző előtti személyes megjelenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki azt a szükséges ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(5) A jogosult helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a jogosult nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.
(6) Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról az okmányiroda arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta.
(7) A személyesen eljáró jogosult a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A jogosultnak a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A jogosult írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – az okmányiroda „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.
(8) A kérelem – külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon – elektronikus úton is benyújtható.
4. § (1) Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, a kérelmező köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.
(2) A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a körzetközponti jegyzőnél. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell.
5. § (1) Az igazolvány meghosszabbítására, cseréjére, pótlására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani.
(2) Az igazolvány cseréjére irányuló kérelem benyújtása esetén a régi igazolványt egyidejűleg le kell adni. Az elveszett, ellopott vagy megsemmisült igazolvány visszavonását a körzetközponti jegyző a nyilvántartásba bejegyzi, körözését elrendeli és egyidejűleg a jogosult részére – amennyiben a jogosultság továbbra is fennáll – új igazolványt állít ki.
6. § (1) Az igazolvány kiadása, meghosszabbítása, cseréje vagy pótlása iránti kérelmet a körzetközponti jegyző az igazolvány kiadásával teljesíti. Az igazolványt a 3. számú mellékletnek megfelelően kell kiállítani.
(2) Az igazolványt – a kérelmező választása szerint – postai úton kell továbbítani, vagy azt a kérelmező személyesen, illetve az általa írásban meghatalmazott személy útján veheti át a körzetközponti jegyzőnél. A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező vagy az általa írásban meghatalmazott személy személyesen veheti át a körzetközponti jegyzőnél. A személyesen át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a körzetközponti jegyző a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.
7. § (1) Az igazolvány érvényességének időtartama – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kiállítás napjától számított 3 év. Amennyiben a szakvélemény a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg (a továbbiakban: szakvélemény érvényessége) az igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a szakvélemény érvényességének időtartamával.
(2) A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány érvényessége újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény érvényességének megfelelő időtartamra meghosszabbítható.
(3) A jogosult részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az igazolvány érvényessége további 5 évvel újabb szakvélemény bemutatása nélkül meghosszabbítható.
(4) A meghosszabbítás iránti kérelmet a körzetközponti jegyző a feltételek fennállása esetén az igazolvány cseréjével teljesíti; az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolványt állít ki.
(5) Amennyiben az igazolvány a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlanná vált – így különösen megrongálódott, olvashatatlan, az arcképmás alapján a jogosult nem azonosítható, a feltüntetett adatokban változás következett be -, az igazolvány cseréjét kell kérni. A csere iránti kérelmet a körzetközponti jegyző a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolvány kiadásával teljesíti.
(6) A körzetközponti jegyző a jogosult bejelentésére az igazolványt hivatalból kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy anyaghibás.
8. § (1) Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
(2) Az igazolványt a jogosult köteles sértetlenül megőrizni. Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a körzetközponti jegyzőnek.
(3) Akinek az igazolványát ellopták, megsemmisült vagy elvesztette, illetőleg aki az elveszettnek vélt igazolványát megtalálta, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc munkanapon belül az igazolványt kiállító körzetközponti jegyzőnek bejelenteni.
(4) Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(5) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a törvényes képviselőt, illetve az (1) bekezdés esetében a jogosultat szállító jármű vezetőjét terhelik. A törvényes képviselő által elkövetett visszaélés esetében a (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható.
9. § Érvénytelen az igazolvány, ha
a) a jogosult meghalt;
b) érvényességi ideje lejárt;
c) a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;
d) meghamisították;
e) a körzetközponti jegyző a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte.
10. § (1) A talált igazolványt le kell adni. A talált igazolvány bármely jegyzőnek leadható, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kiállítás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(2) A körzetközponti jegyző visszaadja az igazolványt a jogosultnak, ha az a 9. § szerint nem tekinthető érvénytelennek és számára új igazolvány még nem került kiállításra. Ha megelőzően az igazolvány visszavonását a körzetközponti jegyző az igazolvány elvesztése vagy ellopása miatt jegyezte be a nyilvántartásba, egyidejűleg gondoskodik a bejegyzés törléséről is.
(3) A talált igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a jogosult az igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra személyesen vagy meghatalmazottja útján sem veszi át, a körzetközponti jegyző az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.
(4) Ha a talált igazolvány körözését már elrendelték, a körzetközponti jegyző intézkedik a körözés visszavonásáról, az igazolvány megsemmisítéséről és e ténynek a nyilvántartásban való rögzítéséről.
11. § (1) Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) jogosult ellenőrizni.
(2) Az eljáró szerv az igazolványt a helyszínen elveszi, ha az igazolvány a 9. § értelmében érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek. Az igazolvány elvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről az érintettet szóban is tájékoztatni kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott gyanút megalapozza, ha
a) az igazolvány körözését rendelték el,
b) az igazolványon javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek,
c) az igazolvány anyaga, megjelenése, adattartalma a 3. számú mellékletben meghatározottaktól eltér.
(4) A szükséges intézkedések megtételét követően az eljáró szerv az elvett igazolványt, valamint az elvételről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi az igazolványt kiállító körzetközponti jegyzőnek.
(5) A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát ellenőrző más személy igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén értesíti az eljáró szervet.
12. § A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (ECMT) határozata alapján a 4. számú mellékletben felsorolt ECMT államok hatóságai által a mozgásában korlátozott személy részére kiállított parkolókártya az e rendeletben meghatározott parkolási igazolvánnyal azonos kedvezményekre jogosít.
13. § (1) Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba.
(2)-(4)
(5) Ez a rendelet az Európai Közösségek Tanácsának a fogyatékos személyek parkolókártyájáról szóló 98/376/EK ajánlásával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Rendelési idő
 

Dr. Martinkó István

Hétfő 8-12
Kedd 12-16
Szerda 8-12
Csütörtök 8-12
Péntek 8-12
2018. november
h k s c p s v
« okt    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930