A szív ereinek meszesedéséért a finomított cukrok fogyasztása tehető felelőssé, a telített zsírban szegény táplálkozás inkább kárt okoz, nem hasznot. A cukorbevitel serkenti a nem-alkoholos zsírmáj kialakulását is.Az elmeszesedett koszorús erek felelősek minden hatodik halálesetért az USÁ-ban, és a fejlett világ valamennyi országában vezető haláloki tényező az atheroszklerózis. A táplálkozási szakemberek nagy része az elmúlt évtizedekben azt hangoztatta, hogy az érelmeszesedés megelőzésében és kezelésében akkor járunk el helyesen, ha csökkentjük a telített zsírok bevitelét. Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez a diétás tanács nemcsak hogy téves, de egyenesen kontraproduktív, mivel az önmagukban nem ártalmas zsírok mennyiségének csökkentése az étkezésben azt eredményezi, hogy a kalóriabevitel szinten tartása érdekében az illető növeli az igen ártalmas cukor bevitelét.
Telített zsírok, cukrok és érelmeszesedés
A Progress in Cardiovascular Diseases című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban –The Evidence for Saturated Fat and for Sugar Related to Coronary Heart Disease –James J. DiNicolantonio, valamint Sean Lucan és James H. O’Keefe, a Mid America Heart Institute és az Albert Einstein College of Medicine kutatói annak jártak utána, hogy milyen táplálkozási szokások tehetők leginkább felelőssé a koronáriabetegségek kialakulásáért. Mint írják, az a teória, miszerint az emelkedett szérum-koleszterinszint és a szívbetegségek kialakulásáért elsősorban a táplálékban található telített zsírok a felelősek, az 1950-es évekből, az amerikai Ancel Keys-től származik, és ezt az elképzelést fogadta el az 1960-as évektől kezdődően az Amerikai Szívgyógyász Társaság és az USA kormánya, annak ellenére is, hogy egy brit fiziológus, John Yudkin már akkoriban is amellett érvelt, hogy a kardiovaszkuláris betegségek növekvő incidenciájáért és mortalitásáért a növekvő cukorbevitel a felelős.
Ismertetett cikkében a három szerző áttekintette a telített zsírok, valamint a cukrok fogyasztása és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulása közötti kapcsolattal foglalkozó, napjainkig összegyűlt bizonyítékokat, ennek során figyelembe vették az alapkutatás, az epidemiológia és a kardiovaszkuláris kockázattal, eseményekkel és mortalitással kapcsolatos klinikai vizsgálatok eredményeit egyaránt. A végkövetkeztetés: a telített zsírokkal szemben a cukorfogyasztás, különösen a hozzáadott, finomított cukor fogyasztása sokkal inkább hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.
Mint a kutatók kifejtik, a hosszú ideig érvényben lévő táplálkozási ajánlások főleg obszervációs vizsgálatokon alapultak, mára azonban több mint fél évszázadnyi kutatási adat áll rendelkezésünkre, és a tápanyagok testünkre és ereinkre gyakorolt hatásainak mechanizmusát is sokkal jobban értjük. Ma már elmondható: a telített zsírsavak fogyasztása egyenesen mérhető haszonnal – javuló lipidprofillal és csökkenő kardiovaszkuláris kockázattal – jár. Amennyiben csökkentjük a telített zsírsavak fogyasztását, minden valószínűség szerint megnő a cukorfogyasztásunk, és romlik lipidprofilunk. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők esetében már akkor is különböző abnormalitások lépnek fel, ha a diétában csak néhány hétig nő meg a cukor mennyisége: emelkedik a szérum-koleszterin és a triglicerid-, valamint az LDL és a húgysav szintje, fokozódik az inzulinrezisztencia, romlik a glükóz-tolerancia, csökken a HDL-szint, és romlik a vérlemezke-funkció.
A hozzáadott fruktóz (asztali cukor) és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, amivel a feldolgozott élelmiszereket édesítik, különösen veszélyes, mivel ennek fogyasztása a normál testsúly fenntartásáért felelős leptinnel szembeni toleranciához és elhízáshoz vezet, továbbá jelentősen növeli a nem-alkoholos zsírmáj kialakulásának kockázatát (a magas cukortartalmú táplálkozás prediabéteszt és diabéteszt okozó hatása régóta ismert). A nem-alkoholos zsírmáj és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolat pedig erősebb, mint a dohányzás, a hipertenzió, a diabétesz, a férfi nem, a magas szérum-koleszterinszint vagy a metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggés.
A gyümölcsökben és zöldségekben természetesen előforduló cukor fogyasztása nem emeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. A problémát a finomított cukor fogyasztása jelenti, márpedig a feldolgozott ételek 75%-a tartalmaz finomított cukrot, ráadásul leggyakrabban (mivel ez a legolcsóbb) a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából leginkább veszélyt jelentő magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot.
Az áttekintő közlemény szerzői a következő táplálkozási tanácsokkal zárják írásukat: kerüljük a feldolgozott ételeket, de nem szükséges kerülnünk a telített zsírok fogyasztását, egyrészt, mivel azok hatása kifejezetten előnyös lehet, másrészt mivel a csökkentett zsírtartalmú ételek rejtetten nagy mennyiségű hozzáadott, kártékony cukrot tartalmazhatnak.
Visszafordítható a zsírmáj
A PLOS ONE legfrissebb számának egy tanulmánya is a nyugati étrend – ezen belül is annak magas cukortartalma – káros hatására figyelmeztet (Is Western Diet-Induced Nonalcoholic Steatohepatitis in Ldlr-/- Mice Reversible?).
Kelli Lytle és Donald Jump egérkísérletek tanúsága alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy a nem-alkoholos zsírmáj a korábbi elképzelésekkel ellentétben reverzibilis állapot, azonban a máj gyógyulása érdekében nem a zsírfogyasztás mérséklése a lényeges, annál sokkal fontosabb a táplálék cukortartalmát csökkenteni.
A nyugati étrend következtében kialakuló, az USA felnőtt lakosságának 10–35%-át és az elhízottak, valamint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők több mint 60%-át érintő kórkép, a nem-alkoholos zsírmáj talaján májcirrózis és esetenként májrák jöhet létre.
A Progress in Cardiovascular Diseases-tanulmány szerzőihez hasonlóan Lytle és Jump is hangsúlyozza, hogy káros lehet a csökkentett zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása, mivel azok jelentős része a jobb íz kialakítása végett általában nagy mennyiségben tartalmaz hozzáadott cukrot.